Természeti katasztrófák Magyarországon: az elmúlt évek legsúlyosabbjai

Földrengés Haitiben, árvíz Kínában, erdőtűz Oroszországban - és a japán cunamit még nem is említettük, annak talán még katasztrofálisabb fukusimai következményével együtt. Azonban sajnos nemcsak hazánk határain kívül mutatja ki időről időre a foga fehérjét az anyatermészet - az elmúlt években Magyarországot is rekordmennyiségű katasztrófa sújtotta.

Az egyelőre vitatott, hogy mennyiben köszönhető mindez a globális felmelegedésnek, vagy csupán az egyre nagyobb területeket elhódító modernizáció számlájára írható, hogy a természeti csapások évről évre növekvő áldozatokkal járnak, ám annyi kétségtelen, hogy nekünk is van miről megemlékeznünk. Íme, a szomorú katasztrófák, melyek oka olykor talán nem csak a természetben keresendő.

Vörösiszap-katasztrófa

Devecser város neve 2010 októberében egy jó időre elfoglalta a legtöbb magyar lap fő hasábjait. 4-én ugyanis eddig példa nélküli katasztrófa történt, amikor az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja átszakadt. A térség településeit elöntötte a maró anyag, egyes helyeken a kétméteres magasságot is elérte.

A legsúlyosabb károk Devecseren és Kolontáron keletkeztek, ahol a hömpölygő, mérgező ár házakat, kerítéseket rombolt le, állatokat, embereket égetett meg. A végső jelentés szerint tíz ember életét követelte a példa nélküli eset, azonban ennél sokkal többen sérültek meg, veszítették el otthonukat néhány perc leforgása alatt, nem csoda hát, ha az eseményt sok külföldi lap ugyanúgy címlapon közölte, mint a magyar újságok.

Az alumínium gyártása során keletkező melléktermék azonban nem csak folyékony formájában rombolt, hiszen az még porrá száradva is erőteljesen mérgezőnek számít. A térséget így azonnal evakuálták: az áradás napján 390 embert telepítettek ki, azonban a gyors takarítási munkálatok sem adhatták vissza azoknak a családoknak az otthonát, akikét a Mal Zrt. gondatlansága miatt elszabadult ár maradandóan károsította.

Emberek maradtak fedél nélkül, üzletek mentek tönkre egyik napról a másikra - még ha lassan el is tűnnek a falakról a vörös nyomok, a hömpölygő iszap hosszú időre beleégette magát a térség életébe.

Devecser a katasztrófát követően

A 2010-es árvíz

2010 májusában volt olyan nap, hogy az országban az ilyenkor szokásos egyhavi csapadékmennyiség hullott le. A tartósan heves esőzések hatására még a Budai Vár oldala is omlani kezdett, és csak rendkívüli munkálatok segítségével sikerült stabilizálni. Nem mindenhol lehetett azonban a katasztrófát megelőzni. A rendkívüli mennyiségű víz ugyanis a patakokat, folyókat is felduzzasztotta, és a belvízzel együtt iszonyatos rombolást vitt véghez az ország egyes területein. Az áradások nyomán családok százai maradtak otthon nélkül, de egyes becslések szerint összesen egymillió embert érintettek az ekkor keletkezett árvízkárok.

Borsod megyében, ahol a legsúlyosabbak voltak a veszteségek, mintegy 2600 embernek kellett elhagynia az otthonát, és sokan közülük soha nem láthatták azt viszont. Számtalan vályogból épült házat ugyanis majdhogynem a földdel tett egyenlővé az ár, ezúttal tehát a májusi eső arany helyett tragédiát hozott. Szerencsére azonban a rendkívüli katasztrófahelyzet az egész országot megmozgatta: rekordösszegű adományok gyűltek össze az árvízkárosultak javára, még ha az augusztus 20-ai tűzijáték nem is maradt el a javukra, ahogyan a híres Facebook-csoport kívánta.

Halálos vihar a 2006-os tűzijátékon

2006 augusztus 20-án váratlan orkán tört ki Budapesten, ami önmagában nem vezetett volna katasztrófához, ha nem éppen ekkor gyűltek volna össze a tömegek a tűzijátékra. A viharos szél néhány perccel az első rakéták kilövése után csapott le, az epicentruma pedig pont egybeesett a budapesti tűzijáték zónájával, vagyis a belvárossal.

A vihar négy ember életét követelte, és több mint 300 sérültet ápoltak utána a kórházakban, az azonban vitathatatlan, hogy ezúttal nem csak a természet tehető felelőssé a bekövetkezett szerencsétlenségért. A szervezők, a meteorológusok és a város vezetése az eseményeket követően egymásra mutogattak, ám az tény, hogy a narancssárga viharjelzés ellenére rendezték meg a tűzijátékot ezen a bizonyos napon.

Ám ami talán még fontosabb, hogy az összegyűlt tömegeket senki nem figyelmeztette a várható viharra, így amikor az megérkezett, a város több pontján is pánikhelyzet alakult ki - sok sérülést ez, és nem közvetlenül a vihar okozott.

• természeti katasztrófa
• katasztrófa
• vörösiszap
• belföld
• Terasz