Bámulatos dolgot fedett fel az aszály miatt visszahúzódott Tigris folyó: 3400 éve ott rejtőzött

A civilizáció romjai kifejezetten jó állapotban maradtak ott. Mit árulnak el a nyomok a történelemről?

Aszály tigris folyó
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Többezer évvel ezelőtt a Tigris és Eufrátesz mentén jöttek létre a legkorábbi civilizációk. A folyók kitermeltek egy régiót, amit Termékeny félhold néven ismerünk, és ami bővelkedett virágzó kereskedelmi utakban, termékeny mezőgazdaságban és fenséges városokban.

Ma, ezek az ősi mezopotámiai romok Irakban, Iránban és egyéb közel-keleti országokban találhatóak. Ezeken a helyeken jelenleg erős szárazság uralkodik, különösen mivel a klímaváltozás miatt nő az átlaghőmérséklet. Irakban, a visszaszoruló Tigris habjai feltárták a történelmet, és megmutattak egy 3400 éves palotakomplexumot a bronzkori Mittani Birodalomból.

3400 éve ott rejtőzött

A Mitanni Birodalom hatalmas civilizáció volt Mezopotámia északi részén. Ők uralták a régiót i.e. 1500-tól körülbelül 1360-ig, mielőtt a Hettita Birodalom, majd később az asszírok kezébe kerültek.

A Mittani Birodalom egy nagy hatalmú civilizáció volt Észak-Mezopotámiában. Ők uralták a régiót i.e. 1500-1360-ig, mielőtt a Hittite Birodalom, aztán később az asszírok leigázták őket. Mittani erős játékos volt. Ékírással írtak tábláikra, összedolgoztak az egyiptomi fáraókkal, és hatalmas palotákat építtettek. Ősi központjuk, Zakhiku a Tigris folyó partján volt.  

3400-year-old sunken city emerges from the Tigris River The settlement was previously submerged with the construction...

Közzétette: Antiquity Journal – 2022. június 20., hétfő

Valószínűleg ez a város bukkant fel. Az 1980-as években a Tigrist elzárták, hogy létrehozzanak egy víztárolót, ami ellátja az iraki városokat, amelyek a folyó mentén lejjebb helyezkednek el, azért, hogy szükség esetén tudja őket elektromossággal ellátni. A  moszuli gát (Mosul Dam) területen létrejött árvíz ellepte az ősi palotaromokat, melyek sokáig rejtve maradtak.

Alkalmanként, a vízhasználat csökkenti a víztározót, és megmutatja a romokat újra. 2018-ban, egy rövid felbukkanása alkalmával a kutatóknak lehetőségük volt dokumentálni a fenséges palotát a helyszínen. Így aztán, mikor 2022 januárjában-februárjában az aszály miatt újra alacsony volt a vízszint, az archeológusok tudták, hogy nincs vesztegetni való idejük.

A kurd archeológus, Dr. Hasan Ahmes Quasim, a Kurdisztán Archeológiai Társaság elnöke, Dr. Ivana Puljiz-cal, a német archeológussal (Freiburg Egyetem) és Dr. Peter Pfälznerrel (Tübingen Egyetem) odasiettek a helyszínre egy sürgősségi támogatással, amit a Fritz Thyssen Alapítvány nyújtott az duhok-i Antik Tárgyak és Örökségek Igazgatóságával karöltve. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

A kutatók gyorsan feltérképezték a helyszínt. Kiástak egy masszív erődítményt falakkal és tornyokkal, egy többemeletes raktárépületet, és egy ipari komplexumot. „A nagy raktárépület különösen fontos, mert óriási mennyiségű árut tudtak itt tárolni, melyeket valószínűleg a terület minden részéről gyűjtöttek össze” – mondta Dr. Puljiz nyilatkozatában. Dr Quasim hozzátette, „Az ásatási eredmények megmutatták, hogy a hely fontos központja volt a Mittani Birodalomnak”.

A csapat feljegyzéseket készített a figyelemre méltóan jó állapotban lévő romokról. Azért tudtak ilyen jó állapotban megmaradni a víz alatt, mert égetett sár téglából épültek. Nem égetett agyagtáblákat találtak, melyeken ékírás található – agyag vázákban fedezték fel őket. Néhány közülük még mindig agyag borítékokba van zárva, ahogy eredetileg szándékozták elküldeni a címzettnek. A táblák a Közép-asszír Birodalom korából származnak, így tudni lehet, hogy olyan földrengés után készültek, ami elpusztította a város nagy részét körülbelül i. e. 1350-ben. A táblák talán megvilágítanak további részleteket a sikeres birodalmak közti hatalomváltásokról.

Hatalmas kincset találtak egy pécsi építkezés során

Hét római kori sírt, azok mellékleteként korabeli illatszeres üvegecskét, több fibulát, valamint korsó-pohár együttest is találtak a régészek egy, a pécsi belvárosban folyó építkezés során.

Hatalmas kincset találtak egy pécsi építkezés során: értékes római kori leletekre bukkantak

A Kr. u. 4. századból származhatnak a római kori sírok.

Elolvasom

(Kiemelt kép: Moszuli gát. Forrás: Profimedia.)

Ezt is szeretjük