Lehetnek alvó vírusok a múmiákban? Sokan félnek, a régészet bajt hozhat az emberiségre

Sokakban felmerül, egy múmia sírját feltárni, vele temetett holmijait és akár őt magát is vitrinbe pakolni miért nem kegyeletsértő, ha a több ezer éves test sem csak test, hanem ugyanúgy ember volt, mint a napjainkban elhunytak, és az akkoriak örök nyugalomra szándékozták helyezni őt temetésekor.

Az archeológusok, történészek és genetikával foglalkozók számára ugyanakkor egy-egy nagyon jó állapotban fennmaradt múmia felbecsülhetetlen kincset ér, hiszen rengeteg információt hordoz. E feltárások hiányában sokkal kevesebbet tudnánk az évezredekkel ezelőtt élt emberekről, szokásaikról, hitvilágukról, és jóval szegényebb lenne a tudomány.

A múmiák feltárása ugyanakkor nemcsak etikai kérdéseket vet fel: ugyanilyen jogos kérdés, vajon előfordulhatna-e, hogy egy feltárt testtel veszélyes, alvó vírus kerüljön ismét felszínre, megtizedelve az emberiséget.

Alvó vírusok a múmiákban

Mi van akkor, ha a testek épségének megőrzése érdekében végzett balzsamozó eljárás vagy egy, a körülmények hatására mumifikálódott test többet őrzött meg az utókor számára, mint szeretnénk? Vizsgálatok alapján erre van esély. Kutatók véleménye szerint a múmiák akár ősi vírusokat, kórokozókat is átmenthettek évezredeken.

Hogy milyen kórokozóra lehetne számítani, az a talált múmia korától is függ, hiszen az, hogy mikor élt, meghatározza életkörülményeit. A kórokozók szempontjából potenciálisan veszélyesebb múmiák az elmúlt tízezer évből származnak. Az ennél régebben élt emberek még kisebb közösségeket alkottak, a járványt okozó vírusok így nem tudtak volna fennmaradni elegendő hordozó hiányában. Ha volt is felbukkanó kórokozó, ami járványhoz vezethetett volna, annak hamar vége is lett, hiszen amint a kis csoport minden tagja életét vesztette, nem volt kire továbbterjedjen. Miután azonban az emberek nagyobb településeket alkotva kezdtek élni, a járványos megbetegedések kórokozói megfelelő körülményekre, elegendő hordozóra találtak.

200 ezer éve feltűnt, és 28 ezer évvel ezelőttig élt Neander-völgyiek maradványaiból épp ezért nem kerülhetne elő sok áldozatot szedő járvány kórokozója, csupán lassú lefolyású betegségeké, mint a lepra, vagy nem halálos betegségeké, mint egy egyszerű megfázásos betegség kórokozója.

Himlő vírus a testekben

A legrégebbi, járványos himlő kórokozót megőrző múmia körülbelül 3600 éves, de találtak már ilyen vírust 3200 éves testben is. Ugyancsak himlő vírusra bukkantak egy 19. században elhunyt afroamerikai nő maradványaiban. Veszélyt egyik példa sem jelent, ugyanis a himlő vírus maradványai mára már erősen legyengült állapotban vannak jelen ezekben a mumifikálódott testekben.

Érdemes megjegyezni, hogy a hideg és nedves környezet sokkal jobb körülményeket biztosít a kórokozók számára, mint a meleg és száraz. Ennek ellenére az az orosz kutatócsoport, mely hegyekben talált, jégbe fagyott szibériai múmiákat vizsgált, nem talált fenyegetést jelentő kórokozóra, legalábbis az adott testekben, egyelőre. Fagyott altalajban és jégben ugyanis már mutattak ki kórokozókat Szibériában, így lehetnek még felfedezetlen, jégbe fagyott múmiák, melyek előkerülve veszélyt is jelenthetnének.

Mi lenne, ha...

Az említett, talajban és jégben talált kórokozók a szakértők megfigyelései szerint csak amőbákat fertőznek meg, emberekre, nagyobb élőlényekre nem jelentenek veszélyt. Ettől függetlenül bújhatnak meg erősebb kórokozók is a fagyott rétegekben. Szakértők szerint, ha bekövetkezne egy nagyobb mértékű olvadás a globális felmelegedés miatt, sajnos nem kizárt, hogy emberre veszélyes kórokozók is zöld utat kapnának, rohamosan terjedve az olvadó vízzel.

Természetesen az emberiségre az is jókora veszélyt jelenthetne, ha egyszer egy vizsgált múmiából nem eléggé gyenge kórokozó szabadulna fel, ám ennek a veszélynek az ismeretében sincs kilátásban, hogy az oly sok felbecsülhetetlen értékű információt adó ásatások valaha is abbamaradjanak.

A történelem, a régészet elszánt emberei vállalják a kockázatot a tudományért. Természetesen a szakértők előírás szerint, megfelelő biztonsági felszerelést viselve vizsgálják a testeket, de a munkálatok az orvostudomány segítségére is vannak. A legyengült kórokozókkal való megismerkedés vakcinák kifejlesztését teszi lehetővé.

• régészet
• betegség
• Terasz