A kormány módosíthatja a devizahiteles szerződéseket

Az Alkotmánybíróság hétfőn, március 17-én jelentette be a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos döntését.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, de ebben az esetben figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, és a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez azt jelenti, hogy ezentúl a Parlament eldöntheti, hogy annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel módosítsák a bankok és a devizahitelesek közötti szerződéseket, tehát az országgyűlés és a kormány mostantól módosíthatja utólag is a szerződések tartalmát.

A döntés alapján akkor lehet megváltoztatni a szerződést, amennyiben az valamelyik fél érdekeit jelentősen sérti, a probléma széles kört érint továbbá, ha a változás váratlanul következett be, és nem lehetett előre látni. Ezenkívül feltétel még, hogy a törvényi megoldás ne terheljen mindent a bankokra, hanem kiegyensúlyozott megoldást kell találni. Az Európai Unió bírósága szerint is belenyúlhatnak a szerződésekbe a bíróságok, de a szerződések megsemmisítésére nincs lehetőség, hiszen azzal akár az adós is rosszul járhat.

Mi lesz a forinthitelesekkel?

Lényeges a továbbiakban is, hogy minden jelzáloghitelt felvevőre ugyanolyan szabályozást kell alkotni, függetlenül attól, hogy milyen devizában adósodtak el, ezzel elkerülve azt, hogy a forinthitelesek hátrányosabb helyzetbe kerüljenek.

Előzmények

Még tavaly novemberben az igazságügy-miniszter, Navracsics Tibor fordult az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy az alkotmányban megfogalmazott elvek szerint megállapítható-e a devizahiteles szerződések, valamint az azokat hatályban tartó bírói ítéletek alaptörvény-ellenessége.

A miniszter szerint az alaptörvény-ellenesség azért indokolt, mert a szerződések az árfolyamkockázatot csakis az adósra hárították, ezzel biztosítva a bankoknak az egyoldalú kamatemelés lehetőségét. Ezenkívül a bankok sokszor más árfolyamon számolták át a devizákat a folyósításkor és a törlesztéskor.

Kép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt.

• szerződés
• bank
• alkotmány
• belföld
• devizahitelesek
• alkotmánybíróság
• Terasz