Agyátültetés és repülő szerkezetek a 220 millió éves köveken

Az utóbbi évtizedek legellentmondásosabb régészeti leletei között tartják számon a gliptolitokat, vagyis az icai köveket, mert olyasmit ábrázolnak, amit a tudomány elképzelhetetlennek vél: régmúlt idők embereit, akik távcsövet használnak és bonyolult sebészeti műtéteket végeznek, a Földet a magasból, valamint a dinoszauruszokkal együtt élő homo sapienst.

Az 1960-as években Javier Cabrera Darquea sebész és a biológia docense Peruban egy icai paraszttól egy vésett követ kapott hálából, hogy meggyógyította a fiát. Cabrera levélnehezékként használta a tárgyat, amíg egy paleontológiai kézikönyvet lapozgatva fel nem ismerte a vésett rajzban egy évmilliókkal ezelőtt kihalt madár képét.

Az icai kövek

Ki rajzolhatott le tökéletes pontossággal egy ismeretlen állatot? Cabrera visszatért a paraszthoz, és kinyomozta a kő eredetét: az Ocucaje-sivatagban található egy barlang, melyet az Ica-folyó áradása után tártak fel, és amely az év nagy részében száraz. A sárban félig rejtőzve ezernyi, különböző méretű vésett kő került napvilágra - a tojás méretűtől a több mint 50 kilogrammosig. Egyfajta kőkönyvtár, a leletek és főként a megjelenített rajzok számából ítélve.

A világ icai vésett kövek néven ismeri e természetes és folyami szállítás által lekerekedett andezitköveket, melyeknek egy speciális geológiai folyamat egyfelől megnövelte a kohézióját és a súlyát, másfelől pedig a lágyságát. Emiatt volt könnyű vésni őket. A szakértők szerint körülbelül 220 millió évesek lehetnek, 160 millió évvel idősebbek az Andoknál. Néhány évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Cabrera titokban tartotta a lelőhely hollétét, azonban annak gazdagságát mára az egész világon ismertté tette magánmúzeuma.

Cabrera szerint legalább 50 ezer, különböző témájú kő létezik. Vannak olyan rajzok, melyek nem találhatóak meg semmilyen más kulturális környezetben, sőt, olyan ismereteket közölnek, melyekkel a helyi őslakosok elméletileg nem rendelkezhettek.

Egymás után tanulmányozva a köveket Cabrera ismeretlen területek térképeit fedezte fel, a legmeglepőbb módon Pangeát, a kontinensek leválása előtti földrészt, ráadásul a magasból ábrázolva. A meglepetéseknek azonban még nincs vége.

Emberek és dinoszauruszok

Világosan felismerhetőek olyan emberek, akik modern optikai eszközöket - távcsövet és teleszkópot - használnak az égbolt kutatására, például az üstökösök útjának megfigyelésére. Hihetetlen bonyolult sebészeti beavatkozások mutatkoznak meg: szívátültetés testen kívüli keringéssel, vese-, máj- és agyátültetés, valamint császármetszés.

Láthatóak harcoló férfiak, amint furcsa repülő szerkezeteket ülnek meg, Dél-Amerikában ismeretlen növények és mára a teljes biológiai környezetükkel együtt kihalt állatok - ötujjú láma, állkapocs nélküli hal. A legmeghökkentőbbek azonban az emberek és dinoszauruszok együttéléséről tudósító ábrázolások, hiszen az akadémikus paleontológia szerint az utolsó dinoszaurusz és a Földön élő első ember között 60 millió évnek kellett eltelnie.

A múlt adathordozója

Calvo professzor, a Limai Egyetem rektora, miközben ásatásokat végzett Max Uhle Hugel területén, mely védett régészeti terület, még száz új követ talált, melyek legalább 12 ezer évesek. Az sejthető, hogy a gliptolitok nem használati tárgynak készültek, hanem valami okból el akarták raktározni őket - talán tartós adathordozóra kellett menteni egy civilizáció vívmányait. Az oxidálódott kövek sokkal jobban ellenálltak az időnek, mint akármilyen más íráshordozó tehette volna - még a fém is viszonylag gyorsan oxidálódik. Talán ez volt a legbölcsebb döntés akkoriban. Ha kíváncsi vagy még több érdekességre a múltból, kattints ide, és ismerd meg a földönkívüliek városát Mexikóban!

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: retrieverman.files.wordpress.com; whoyoucallingaskeptic.wordpress.com; www.yecheadquarters.com/catalog2.0.12.html.

• tudomány
• ősi
• rejtély
• érdekességek a világból
• lelet
• Terasz