Csak úgy falta a költőket Csinszka: Boncza Berta és Ady házassága nem volt felhőtlen

Boncza Berta és Ady Endre házassága nem tartott sokáig, de annál intenzívebb volt. A nő élete végéig hűen gondozta a költőt, aki rajongásig szerette a feleségét. Szerelmét a Csinszkához írt versek is tanúsítják. A múzsa férje korai halála után nem sokáig hordta az özvegyi fátylat: pár hónappal később már egy másik költőnek írt szerelmes leveleket. 

Boncza Berta és Ady házassága nem volt felhőtlen

Boncza Berta a Kolozs megyei Csucsán született, 1894. június 7-én. Apja, Boncza Miklós országgyűlési képviselő, ügyvéd, földbirtokos saját nővére nála majdnem harminc évvel fiatalabb lányát vette el, aki belehalt a szülésbe. A családfő a gyermeket árvaházba akarta adni, de nővére, aki egyben az anyósa is volt, megakadályozta. Így a kislányt nagyanyja nevelte, jómódú édesapja pedig minden költségét finanszírozta. 

Berta tizenéves korától a fővárosi Erzsébet Nőiskolában tanult, majd beiratkozott az egyik legelőkelőbb svájci intézetbe. Fogékonysága a művészetek iránt már ekkor megmutatkozott. Kollégista évei alatt verseket írt, fotózni tanult, és Münchenben szeretett volna festészetet tanulni. Hazatérve a csucsai kastélyba költözött, de nem találta a helyét. 

Múzsa akart lenni

Céljai közé tűzte ki, hogy költőmúzsa lesz, és már Svájcban levelezést kezdeményezett a szintén ott tanuló Tabéry Géza íróval. Majd 1911-ben, 16 évesen, az akkor 34 éves, sikeres íróval, Ady Endrével is írni kezdtek egymásnak. Levelezésük egyre bizalmasabbá vált, személyes találkozóra viszont csak 1914-ben került sor. Berta ekkor Lám Béla mérnök, költő jegyese volt, de Ady csucsai látogatásának hatására szakított párjával. 

A szerelmesek 1915 elején keltek egybe. A 21 éves menyasszonynak árvaszéki engedélyre volt szüksége, mert apja, Boncza Miklós nem adta rájuk az apai áldását. Az ifjú ara a Csinszka becenevet a híres legendával ellentétben nem Adytól kapta, hanem valójában Berta kezdte el férjét Csacsinszkinak becézni, ami Csinszkire rövidült, majd így született meg a női párja, a Csinszka. 

Beteggondozás és pereskedés

Ady állapota a házasságkötés után gyorsan romlani kezdett, így az ifjú ara nem sokáig élvezhette a mézesheteket. Ennek ellenére hűen gondozta férjét, és intézte a személyes dolgait. Boncza Miklós halála után a pár a nagymamával együtt Budapestre költözött, ahol Csinszka lett a múzsája a költő utolsó kötetének. Az 1918-ban megjelent A halottak élén olyan híres verseket tartalmaz, mint az Őrizem a szemed, a De ha mégis?, a Nézz, Drágám, kincseimre. 

Ady 1919. január 27-én bekövetkezett halála után Csinszka évtizedekig pereskedett az Ady családdal az író hagyatékának jogaiért. Végül, rengeteg meghurcoltatás árán, de sikerült megegyezniük. 

Nem sokáig hordta az özvegyi fátylat

Körülbelül két hónappal férje halála után a 25 éves özvegy rajzalbumát használta ürügyként, hogy felkeresse a kor másik nagy alkotóját, Babits Mihályt. Levelezgetni, majd találkozgatni kezdtek, de kapcsolatuk nem volt harmonikus. Sokat vitatkoztak, nézeteltéréseikről levelezéseik is tanúskodnak. Egy év együttlét után szakítottak.  Csinszka ezúttal sem várt sokáig a következő szerelemmel, és 1920 augusztusában hozzáment  Márffy Ödön festőművészhez. Személyisége második férjére is inspirálóan hatott, aki rengeteg portrét és aktot festett róla.

Ő maga is próbálkozott festéssel, fotókkal, és kipróbálta magát a divat világában is, de átütő sikert egyikkel sem ért el. Levélben így fogalmazta meg sikertelenségét: "az Ady-verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy-képeket, mint tudod nem én festem - de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba - ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok". Mindössze negyvenéves volt, amikor agyvérzést kapott, és meghalt. Végakarata szerint sminkben helyezték nyugalomra a koporsójában. 

(A képek forrása: MTI Fotóbank)

• ady endre
• boncza berta
• irodalom
• történelem
• Terasz