Izgalmas tények a világ 7 új csodájáról

Az ókori világ hét csodája közül ma már csak a gízai piramisok léteznek. Valószínűleg ezért döntött úgy nemrégiben a svájci New Open World Corporation nevű cég, hogy ideje új listát készíteni, melyre első körben bármi felkerülhetett, később azonban 21-re szűkítették a versengők számát.

A siker mindenkit meglepett, ugyanis 90 millió szavazat érkezett - SMS-ben, interneten és telefonon - a világ minden tájáról.

Az eseményt botrányok is kísérték: az egyiptomiak tiltakozására például a piramisokat ki kellett venni a lajstromból, mert azok a régi csodákhoz tartoznak, az UNESCO pedig rögtön az elején közleményt adott ki, miszerint nem ismeri el hivatalosnak a végeredményt. A küzdelemből végül a következő hét csoda került ki győztesen.

Több ezer kilométernyi kanyargás: a kínai nagy fal

Az északról fenyegető barbár betörések ellen a kínai császárok több ezer kilométernyi falat építettek néhány évszázad leforgása alatt. Feljegyzések szerint egymillió paraszt, fogoly és rabszolga dolgozott a gigászi erődítményen, melyet közlekedési útként is használtak. A hét méter magas és ugyanilyen széles falkígyó állítólag az űrből is jól látszik, az első kínai asztronauta, Jang Li-vej azonban mégsem tudta kisilabizálni odafentről. Nem kapott érte dicséretet.

Az elhagyott város: Machu Picchu

Az Andok egyik magaslatán megbúvó inka romváros neve magyarul Öreg Csúcsot jelent.

A 13 négyzetkilométer kiterjedésű települést a 15. században hozták létre az indiánok, de csak a 20. században bukkantunk a nyomára. Az épületek köveit habarcs nélkül illesztették egymásra, ám a gondosan felépített várost szinte egyik pillanatról a másikra hagyták ott lakói, ma sem tudni, miért.

Egy letűnt birodalom emléke: Colosseum

Róma büszkesége időszámításunk után 80 körül épült fel, és az ovális amfiteátrumban gladiátorok, vadállatok és hadihajók összecsapását tekinthette meg a 70-80 ezer főnyi közönség. A megnyitó ünnepség száz napig tartott, és ezalatt ötezer állatot gyilkoltak le a küzdők. Eredetileg a Colosseumot vászontetővel be lehetett fedni, nevét pedig az őrült Néró császár kolosszális, 30 méter magas, aranyozott bronzszobráról kapta, mely hajdan éppen itt állt.

A kőbe vésett múlt: Petra

A kőbe vésett jordániai települést az Indiana Jones-rajongóknak aligha kell bemutatni - a filmhős errefelé kereste az utolsó keresztes lovagot -, de másoknak is érdemes felkeresniük a szépséges romvárost. Az ókori Arábiából származó, pásztorkodó nabateusok alapították, akik még vizet is vezettek a sziklák közé, így a település hosszú ideig szolgálta őket. A várost földrengés rombolta le, de romjaiban is gyönyörű.

Az örök szerelem záloga: Tádzs Mahal

Mumtáz Mahal 1612-ben lett az indiai Dzsahán sah felesége, és ekkor azt kérte urától, hogy halála után építtessen számára egy pompás síremléket. Az asszony húsz év múlva belehalt a gyermekszülésbe, a gyászoló férj pedig szerelme jeléül és ígéretéhez híven készíttetett fehér márványból egy impozáns mauzóleumot - ez lett a Tádzs Mahal. Dzsahánnak annyira megtetszett a végeredmény, hogy magának is akart egyet, azzal szemben, fekete márványból, erre azonban már nem jutott ideje.

A titokzatos maja város: Chichén Itza

A maják által alapított település számtalan érdekességet tartogatott a felfedezők számára. A Kukulkán-piramis tetejére például négy oldalról 91-91 lépcsőfok vezet fel, a misztikus számok tehát - a négy oldal megszorozva a lépcsőfokokkal, illetve hozzáadva a piramist jelképező egyes számot, az eredmény 365 - az egy évben lévő napokra utalnak. Találtak itt egy 135 méter hosszú labdaudvart is, ahol nem babra ment a játék: a játék végén a vesztes csapat vezetője lefejezhette a győztest, ugyanis a maják úgy gondolták, az isteneket az erősebb csapat illeti meg.

Rio de Janeiro védelmezője: a riói Krisztus-szobor

A hatmilliós Rio de Janeiro fölé magasodó Corcovado-hegyen lévő szobor 1931-ben készült el, közel egy évtizednyi kemény munka árán.

Az építőanyag szállítására külön vasútvonalat építettek, így hozták létre az ezer tonnás monstrumot, melynek talapzatában egy kápolnát is kialakítottak. A legenda úgy tartja, ha Riót egyszer valódi veszély fenyegeti a tenger felől, a szobor összezárja majd hatalmas karjait, védelmezve a lakókat.

• kultúra
• szabadidő
• érdekességek a világból
• Terasz