3 a minimum, Hoffmann-nak csak 2 van
Az államtitkár három idegen nyelvet taníttatna a diákokkal, de ő csak kettőt beszél. A parlament fele egyet sem.
- Mi Dél-Korea fővárosa? 8 kérdés a világtérképről, amit sokan eltévesztenek
- Robert Redford ezért utált Barbra Streisanddal együtt forgatni: még az intim jeleneteikhez is két alsót vett magára
- Pokorny Lia és Csányi Sándor fia már 19 éves: a zenész Misi helyes, mint az apja
- 139 ezer forint jár évente: milyen betegségek esetén, és hogyan igényelhető a kedvezmény?
- Azonnal töröld ezeket az alkalmazásokat a telefonodról: népszerűek, de nagy bajt okozhatnak
Az oktatási államtitkárság tervei szerint a nyolcosztályos gimnáziumokban a jövőben három nyelvet kéne tanítani a diákoknak, emellett "a korábbiaknál jóval szigorúbb minőségi követelmények elé állítanák" a nulladik évfolyamot, és a jövőben csak úgy felvételizhetnének egyetemre vagy főiskolára a diákok, ha van egy komplex, C típusú, tehát szóbeli és írásbeli nyelvvizsgájuk.
Pikáns, de amint az az államtitkárságot vezető Hoffmann Rózsa életrajzából kiderül, a három idegen nyelv elsajátítását nemhogy egy középiskolás diák, maga az államtitkár sem tudta teljesíteni. Hoffmann Rózsa ugyanis csak két nyelven, franciául és oroszul beszél.
A harmadik nyelv már az államtitkárnak sem ment, ezt jelzi, hogy bár a parlamenti adatlapon lehetőség van arra, hogy akár az alapfokú, nyelvvizsga nélküli nyelvtudást is beírja a képviselő, ezt Hoffmann nem tette meg.
A képviselők felének nincs nyelvismerete
Szintén pikáns, de a nulladik évfolyam átalakítását az államtitkárság azzal indokolta, hogy "a nulladik évfolyam végén esetlegesen elért középfokú szint a középiskolában egy nyelvből ilyen speciális formák nélkül is az érettségiig elvárható teljesítmény".
Vagyis enélkül is meg kell lennie a nyelvvizsgának, egy középiskolásnak erre a nulladik évfolyam elvégzése nélkül is képesnek kell lenni.
Ha viszont végignézzük a jelenlegi parlamenti képviselők adatlapjait, kiderül, hogy a diákok felé támasztott követelményszintet Hoffmann kollégái nem érik el.
A parlamenti képviselők több mint fele semmilyen idegen nyelven nem beszél, a kormánypárti képviselők alig harmadának van valamilyen nyelvvizsgája.
Ha csak a KDNP-frakciót nézzük - amelynek tagja az oktatási államtitkár is -, akkor ott van például a frakcióvezető, Harrach Péter, akinek egyáltalán nincs nyelvvizsgája, de adatlapja szerint nyelvismerete sincs, azaz még csak alapfokon sem beszél idegen nyelveket. Így van ezzel egyébként a KNDP 37 fős parlamenti frakciójának mintegy ötöde.
Saját bevallása szerint csak a magyar nyelven tud megszólalni Básthy Tamás, Földi László, Karvalics Ottó, Lanczendorfer Erzsébet, Lukács Tamás, Rubovszky György, Salamon László és Seszták Oszkár is.
