30 millió forintból "nézik hülyének az embereket" Józsefvárosban

Józsefvárosban szeptember 25-én kerül sor a hajléktalanokkal kapcsolatos népszavazásra, melyben három kérdésre vár választ az önkormányzat.

Az egyik, hogy a lakosok támogatják-e az önkormányzat azon rendeletét, mely tiltja és bünteti a kukázást és a kukák kiborogatását. A másik, hogy támogatják-e, hogy közterületen életvitelszerűen ne lehessen tartózkodni. A harmadik kérdésben pedig azt tudakolják, hogy a polgármester folytasson-e tárgyalásokat a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalanellátás színvonalának emelése és Budapest területén történő arányos elosztása érdekében.

30 milliót költenek rá

Az önkormányzat Vágó Gábor LMP-s képviselő információi szerint 30 millió forintot költ a népszavazásra úgy, hogy magára a hajléktalan-ellátásra évente alig 700 ezer forintot fordít.

Az Új Szemlélet Csoport lapunknak korábban elmondta, véleményük szerint a népszavazásban feltett kérdések irányított, súlyos csúsztatást tartalmazó, nem mellesleg a választópolgárokat hülyének néző, primitív kérdések.

A csoport úgy vélekedett, az első két kérdés ráadásul olyan rendeletekre kéri az állampolgárok áldását, melyek ellen folyamatban lévő vizsgálatok vannak, a guberálást önmagában szankcionáló kaposvári rendelet ellen például már született egy elmarasztaló ombudsmani határozat.

Nyolcezer forintba kerül az adófizetőknek naponta, ha lecsukják a kukázókat

A csoport ugyanakkor egyetértett azzal, hogy népszavazást kell tartani, ám véleményük szerint inkább azt kéne megkérdezni a lakosoktól: támogatják-e, hogy adóforintjaikból naponta 8000 forintot költsenek a szabálysértési bírságot kifizetni képtelen, ezért szabadságvesztéssel büntetett kukázókra. Nemcsak ez a gond a népszavazással. A TASZ álláspontja szerint a guberálásra vonatkozó rendelet alkotmányellenes, mivel megalázó, így sérül az emberi méltósághoz való jog.

Hasonlóan problémás az a terv, hogy büntetni kell a hajléktalanokat azért, mert az utcán élnek. Szabó Máté ombudsman jelentésében például így fogalmaz: az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos krízishelyzet, ami a legritkább esetben az érintett tudatos választása, így, amíg az utcán éléssel szemben nincs valódi alternatívájuk, fel sem merülhetne a szankcionálás lehetősége.

A harmadik kérdést pedig a TASZ szerint leginkább úgy lehet értelmezni, hogy vajon a nyolcadik kerületi lakosok szeretnék-e, ha a megválasztott képviselőik dolgoznának munkaidőben. Kocsis Máté polgármester a népszavazásról azt nyilatkozta, Józsefvárosban még soha nem volt helyi népszavazás, ilyen fontos kérdésekben viszont megkerülhetetlen, hogy a kerület polgárai döntsenek.

- Ha nem sikerül igazságosan és arányosan elosztani ezt a feladatot, és nem sikerül elfogadható, a lakosság által is támogatott megoldásokat találni mind közegészségügyi, mind köztisztasági szempontból az ezzel járó problémákra, Józsefváros fejlődése lelassulhat, ez pedig egyik párt egyik képviselőjének sem lehet az érdeke - közölte.

Kocsis: balkáni állapotok vannak

Kocsis Máté a városrész egyik legnagyobb problémájának nevezte a hajléktalankérdést. Az MTI tudósítása szerint a polgármester közölte, meggyőződése, hogy "szigorú jogszabályokkal meg kell fékezni a közterületeinken ezeket a balkáni állapotokat, ezzel egyidejűleg újra kell szervezni nemcsak Budapest, hanem az egész ország hajléktalanellátását".

A kerület vezetője szerint nem elvárható Józsefvárostól, hogy a hajléktalanellátás dandárját megoldja, "brutálisan" nőtt a kerületben élő hajléktalanok száma, és ennek terheit az önkormányzat nem bírja. Kocsis Máté közölte, hogy ma az állam 3300 forintot költ naponta egy hajléktalanra. Ha ezt az összeget jól költik el, akkor senkinek sem kell a kukából étkeznie.

A polgármester hozzátette: a helyi hajléktanoknak megoldási lehetőséget, kiutat ajánlanak, de ha azok nem működnek együtt, akkor "ők onnantól kezdve nem szociális problémaként jelentkeznek, hanem rendészetiként".

Kétmilliárd forint hajléktalanellátásra

A Józsefvárosban elköltött 30 millió forint ugyanakkor csak cseppnek tűnhet a tengerben annak fényében, hogy hamarosan kétmilliárd forintos EU-s program indulhat a hajléktankérdés rendezésére. Erről Soltész Miklós szociális államtitkár beszélt hétfőn a Parlamentben. Soltész Miklós közölte, hamarosan kétmilliárdos EU-s program indul azoknak a szervezeteknek a támogatására, melyek valódi kiutat kínálnak.

Probléma lehet a hajléktalanellátás terén, hogy hamarosan itt a tél, a forrásokat biztosító Összefogás Közalapítvány viszont még nem írta ki a pályázatokat, melyek pénzt biztosíthatnak a hajléktalanellátó szervezeteknek.

Amint arról korábban beszámoltunk, a főváros elfogadta már az új hajléktalanellátási koncepciót, melynek eredményeként két hajléktalanellátó szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány 270 millió forintot kapott a hajléktalan emberek elhelyezésére.

Decemberben gond lehet

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány elnöke korábban azt mondta, érezhető változás november elsejétől lesz. A helyzet azonban azóta változott, bár a fővárosi programmal kapcsolatos szerződések megkötése folyamatban van, a téli időszakban problémát okozhat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Összefogás Közalapítvány még mindig nem írta ki a pályázatokat, melyekből további forráshoz juthatnak a hajléktalanellátó szervezetek. A hajléktalanellátó szervezetek több helyről szereznek forrást, az egyik a főváros, a másik az Összefogás Közalapítvány, mely 230 millió forintot ad.

Ez úgy fordulhatott elő, hogy hónapokig bizonytalan volt a közalapítvány sorsa, felmerült, hogy megszüntetik, aztán mégsem. Így viszont csúszik a pályázatok kiírása, ami miatt viszont előfordulhat, hogy télen nem tudják hol elhelyezni a hajléktalan emberek egy részét. Plusz forrás hiányában ugyanis nem lesznek plusz férőhelyek sem.

- Előfordulhat, hogy lesz, aki begyűjti az embereket, de nem lesz hová tenni őket - foglalta össze röviden a helyzetet az elnök, aki közölte: optimista szemmel reméli, hogy a pályázás elindulhat hamarosan, és így nem lesz gond a téli ellátással.

• lmp
• kirekesztettek
• Terasz