Ahogy ez a műteremben készült művészi aktkép is mutatja, a hölgyek általában felszedtek néhány kilót a fűző alá a kölcsönös uzsonnameghívások és vacsoravendégeskedések alkalmával, különösen, akik magasabb társadalmi státuszt élveztek. Ez akkoriban egyáltalán nem számított hátránynak. A ma tokásnak tartott, kerek arc, a nőies idomok és a vastag lábak tetszetősnek számítottak. Ugyancsak nem tartozott az ideálhoz a szőrtelenség, így a nők többsége sem az intim területet, sem a hónalját vagy lábát nem borotválta, míg az erős szemöldök, szintén szedés nélkül, egyenesen vonzónak számított.
Fotó: fortepan.hu / Teodoro Wolf-Ferrari