Régen a férfiak viseltek rózsaszínt és magas sarkút: hogyan lettek mégis „lányosak” ezek a ruhák?

Ha rózsaszín ruhákra gondolunk, valószínűleg egyből mindenkinek egy kislány jut eszébe, és ez a kék színnel is így van, amiről legtöbben a fiúkra asszociálnak. Az öltözködési nemi sztereotípiák már annyira beleivódtak a köztudatba, hogy sokszor nagy felháborodást vált ki, ha ezekkel szembemennek.

2020 decemberében az angol énekes, Harry Styles történelmet írt azzal, hogy az amerikai Vogue történetében férfiként először került a címlapra - mindezt pedig női ruhában tette. Ennek a mai napig nagy visszhangja van, sokan teljesen megdöbbentek azon, hogy egy férfi szoknyában pózol a borítón. Arról azonban már kevesebben tudnak, hogy ez a régi időkben egyáltalán nem lett volna furcsa, sőt, a legelőkelőbbek mind így öltöztek.

„Lányos” és „fiús” ruhák a múltban

A történelem régebbi időszakából számos példát találunk arra, hogy nem úgy öltözködtek, ahogy manapság. Az ókori egyiptomi férfiak shendyt néven ismert, körbetekerhető szoknyát viseltek, amely a derekánál övvel volt rögzítve, néha redőzött vagy elöl gyűrött volt, a rómaiak és görögök pedig chitont vagy tógát hordtak, ami szintén egy mai szoknyára hasonlított. Ezek gyakran a leggazdagabb társadalmi rétegek viseletei voltak, a nadrágot pedig nevetségesnek, kivitelezhetetlennek és nőiesnek tartották.

A középkorban a férfiak tunikaszerű öltözeteit kiegészítették a harisnyák, de továbbra is gyakran hordtak hosszú köpenyeket és szoknyás szabású kabátokat is. A magas sarkú cipő is eleinte inkább a férfiak kiegészítője volt, mint a nőké. A 10. században a perzsa katonák viselték először, hogy megemeljék a lábukat, így stabilitást adva íjaik és nyilaik lövöldözése közben. A 17. század végén a perzsák katonai küldöttséggel érkeztek Európába, hogy külkapcsolatokat alakítsanak ki Oroszországgal, Németországgal és Spanyolországgal.

Az arisztokraták hamar megkedvelték a perzsa ihletésű magas sarkút, hiszen a férfiak magasabbnak és erősebbnek látszottak általa, ez pedig tekintélyt parancsolt, a gazdagság és a hatalom szimbólumává vált. A lábbelik leghíresebb rajongója XIV. Lajos francia király volt, akinek a piros színű topánok voltak a kedvencei, több olyan festmény is készült róla, amin ilyet visel. A 18. és 19. század során sokat változott a közvélemény ezekről a cipőkről, egyre inkább a nőiesség és a női erotika jelképeivé váltak, a tömeges elterjedésük pedig az 1950-es évektől indult el.

Így lett a rózsaszín a férfiak színéből lányos árnyalat

Nem is kell annyira sokat visszamenni a múltban, hogy láthassuk, a ruhák mellett a színek sem mindig voltak ennyire nemhez kötve, mint most. Valerie Steele, a New York-i Fashion Institute of Technology igazgatója elmondta, hogy ha visszamegyünk a 18. századba, a felsőbb osztályok kisfiúi és kislányai is egységesen viseltek rózsaszínt, kéket és más színeket, sőt, a rózsaszínre sokáig nagyon férfias színként tekintettek, és bátran hordták ezt az árnyalatot. Az Earnshaw's Infants' Department magazin 1918-ban megjelent cikke azt írta le, hogy az általánosan elfogadott szabály a fiúknál a rózsaszín, a lányoknál a kék. Magyarázatuk szerint az ok az lehetett, hogy a rózsaszín határozott és erősebb szín, ami jobban megfelel a fiúnak.

A 19. században és egészen a 20. század közepéig a kisfiúk gyakran viseltek fehér és rózsaszín ruhákat, ebben az időben még felmérés is készült arról, hogy az emberek melyik nemhez milyen színt párosítanak, az eredmények pedig eléggé vegyesek voltak, tehát nem volt kifejezetten fiús vagy lányos szín. A II. világháború után főként Amerikában újra fellendült a fogyasztás, teret kaptak a reklámok, amelyek közül sok már a rózsaszínt a lányokhoz, a kéket pedig a fiúkhoz társította. Ebben a kutatók szerint nagy szerepe lehetett Henry Huntington amerikai milliomosnak is, aki két 18. századi festmény megvásárlásával alakította ki a közízlést. A kék fiú egy kékbe öltözött fiút, a Pinkie pedig egy rózsaszín ruhás lányt ábrázolt. Az üzletember képvásárlásáról többször is beszámoltak az amerikai sajtóban, az emberek pedig tévesen azt gondolták, hogy több száz éve a kék a fiúké, a rózsaszín a lányoké volt - ez pedig a mai napig tartja magát.

A szakértők szerint most már halad afelé a világ, hogy ne legyen ennyire éles nemi keretek közé beszorítva egyetlen szín vagy ruhadarab sem, ennek pedig olyan támogatói vannak, mint például a korábban említett Harry Styles, vagy a színész Billy Porter, aki az utóbbi néhány évben előszeretettel jelent meg estélyiben a vörös szőnyeges eseményeken. Ez nem újdonság, hiszen régen például a nők csak a gyász színeként hordták a feketét, ma pedig már enélkül is kedvelt árnyalata a divat világának, hiszen ez csak egy szín. Tehát lassan, de biztosan a rózsaszín és a kék is elveszítheti majd szigorú jelentését.

Gatyapőc, egy érdekes divat a középkorban

A férfi nemi szervet kiemelő gatyapőc hatalmas divat volt a 16. századi Európában.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• divat
• öltözködés
• női sztereotípiák
• férfi divat
• történelem
• Szépség és divat