Mikor találták fel a dezodort, és mit használtak előtte? Viasszal, olajjal fedték el korábban a testszagot
Már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is igyekeztek semlegesíteni a kellemetlen testszagokat. Az első dezodorra azonban a 19. századig várni kellett.
Ma már teljesen természetes, hogy az ember minden reggel a dezodorért nyúl, és napközben is bármikor felfrissítheti magát, ha ott lapul a táskájában, az irodai fiókjában a jól bevált izzadásgátlója.
Korábban azonban a helyzet egyáltalán nem volt ilyen egyszerű. Talán meglepően hangzik, de a testszag elfedésének vágya már az ókori egyiptomiaknál is megjelent, a történelem során pedig egyre kifinomultabb technikákat alkalmaztak. Magát a mai értelemben vett dezodort ugyanis csak a 19. században találták fel.
A testszag elfedése az ókorban
Az antropológusok szerint az izzadásnak a hőszabályozás mellett védelmi funkciója is volt. A kellemetlen szag ugyanis kissé csökkentette az esélyét annak, hogy az ősemberek a ragadozók martalékaivá váljanak. Az ókorban viszont már megszületett az igény a szag elrejtésére. Egyiptomban leginkább illatos fürdőkkel, parfümökkel és a hónalj bőrére kent olajokkal, illóolajokkal oldották meg a problémát. Gyakran alkalmaztak még erre a célra szentjánoskenyérport, illatosított zsírt vagy citromból és fahéjból készült keveréket is.
A nők sokszor illatosított, tölcsér formájú viaszt tettek a fejükre, mely, ahogy napközben a meleg hatására olvadt, fokozatosan árasztotta magából az aromákat. Mindez persze nagyrészt csak az előkelő rétegek számára volt elérhető. Később egyébként arra is rájöttek, hogy a szőrzet eltávolítása segít csökkenteni a kellemetlen szagokat.
Az ókori görögök és rómaiak is az egyiptomiakhoz hasonlóan fürdőket, olajokat és parfümöket vetettek be, ám ezeket nem csupán a testükre, hanem a ruháikra, sőt még a háziállataikra is kenték. Ázsiában pedig általában sókristályt alkalmaztak az izzadtság ellen.
Tényleg a mesterséges intelligencia irányít mindent 20 év múlva?
Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Középkor: fürdés helyett illatosítás
A középkorban a tisztálkodás igencsak háttérbe szorult, bár tévhit, hogy az emberek nem mosakodtak. A keresztényeknek egy ideig tiltott volt a meztelen fürdés, sok orvos pedig úgy vélte, a vízzel való mosakodás legyengítheti a szervezetet, és elősegítheti a betegségek terjedését. Még a legvagyonosabb rétegeknek, sőt a királyoknak is évi néhány alkalommal ajánlották a kádfürdőt. A gazdagok a szagok elfedésére erős parfümöket használtak, a szegényeknek azonban erre nem volt lehetőségük. Mindez egészen a 19. századig így zajlott, de egyes területeken, például Thaiföldön és Mexikóban timsót is alkalmaztak az izzadtság csökkentésére.
Az első dezodorok
A 19. században a szappanok, a kölnik és a parfümök mellett létrehozták az első, hivatalosan is bejegyzett dezodort, ami 1888-ban jelent meg a piacon Mum néven. A philadelphiai feltaláló neve ismeretlen, maga a termék pedig egy viaszos, sűrű, tégelyben kínált, cinktartalmú paszta volt, melyet a hónalj bőrére kellett felvinni. 1903-ban ezt követte az első valóban hatásos izzadásgátló, az Everdry, ami alumínium-klorid-oldatot tartalmazott, és egy vattapamaccsal kellett felkenni. Nagyon nehezen száradt, eltömítette a pórusokat, gyakran csípte a bőrt, és megfogta a ruhákat, de akkoriban már divatban voltak az ujjatlan ruhák, a nők pedig inkább a szamentes hónaljat választották.
1941-ben Jules Montenier a golyóstoll ötletére alapozva megalkotta az első golyós izzadásgátlót, amely kevésbé irritálta a bőrt. A termék Stopette éven került a piacra. 1965-ben pedig Amerikában megjelent az első aeroszolos változat, a Right Guard, ami óriási népszerűségnek örvendett egyszerű használhatósága miatt. Ezt követően beindult a piac, és az egész világra eljutottak a termékek: egyre több cég gyártott különböző dezodorokat, izzadásgátlókat, melyek azonban számos káros összetevőt, például alumínium-cirkóniumot is tartalmaztak.
Magyarországra a ’60-as évek környékén érkeztek meg az első fújós deók, és ekkor dobták piacra az első magyar terméket is egyszerűen Dezodor márkanéven. Később több márka is dezodorgyártásba kezdett: a legnépszerűbbek közé tartozott a Lady Camea, a Fa, a BAC, illetve a Fabulon is. A ’80-as években a Limara és az Impulse hódított leginkább a fiatal nők körében.
Ma már óriási a választék, rengeteg különböző márka és illat közül választhat az ember, illetve az elmúlt években előtérbe kerültek a natúr és bio-, alumínium-mentes dezodorok is.
A '80-as évek legmenőbb kozmetikumai
Azt mondják, hogy az illatok képesek a legintenzívebben felidézni a múlt jelentős eseményeit. Ha a '80-as években voltál tinédzser, és igaz a fenti állítás, akkor a következő termékekkel volt tele a fürdőszoba polca nálatok is. Ha végignézed a képeket, biztos eszedbe jutnak a Fabulon naptej-szagú nyarak, a Limara dezodor-illatú diszkók, vagy a barackízű golyós szájfény ragacsos csókjainak aromája.
A 80-as évek legmenőbb cuccai: emlékszel még a Limarára és a Mystic rúzsra?
Nézegess képeket!
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary, Pinterest, Pinterest, Pinterest, Pinterest.
- dezodor története
- izzadásgátlás története
- izzadásgátlás
- történelmi érdekesség
- ókor
- középkor
- mum dezodor
- érdekesség
- Szépség és divat