Mire való ez a fémlapka a tűzőgépen? Ha elfordítod, meglepő dolgot tapasztalsz
Az egyik leghétköznapibb irodaszer a tűzőgép, mégis, sokan észre sem vették eddig, hogy milyen rejtett funkcióval rendelkezik.
- Elképesztően sikkes formában tért vissza a ’60-as évek sminktrendje: a dupla tusvonal idén így divatos »
- Johnny Depp 21 éves lánya a tökéletes Chanel-lány: frufruval még bájosabb Lily-Rose »
- Divatos és nőies, de nem kíméli a lábat a magassarkú: bütyök is kialakulhat, ha ezekre a dolgokra nem figyelsz »
- Kvíz: mennyire ismered Magyarországot? Teszteld magad!
- Kvíz: melyik folyó mellett van Makó? 10 kérdés Magyarország földrajzáról
- Gregor Bernadett levágatta hosszú haját: a rövidebb frizurát imádják a rajongói
- 10 kérdés biológiából, amit a suliban még tudni kellett: melyik igaz az állítások közül?
- Ő Gallusz Niki ritkán látott párja: Laurával 10 éve egy párt alkotnak
Bizonyára mindannyiunk háztartásában, valamelyik fiókban ott lapul egy irodai tűzőgép, mellyel papírlapokat vagy más hasonló tulajdonságú, vékony anyagú dolgokat kapcsolhatunk össze. Legtöbbünk talán oda sem figyel, csak rámarkol erre a kis mechanikus szerkezetre, állkapcsai közé dugja a papírokat, és összenyomja, a tűzőkapcsok pedig nemes egyszerűséggel összefogják a papírhalmazt.
Az első ismert tűzőgép a 18. századi Franciaországban készült, a francia kézművesek készítettek tűzőgépet XV. Lajos király udvarának, hogy jobban rendszerezhetővé váljanak az iratok. A legenda szerint a díszes tűzőgépeket aranyból készítették, és drágakövekkel díszítették, a tűzőkapcsokat pedig a királyi udvar jelzésével látták el. Több mint száz évnek kellett eltelnie, hogy a tűzőgép a hétköznapi ember számára is elérhetővé váljon. A tűzőgép ősét 1866-ban tökéletesítette, majd szabadalmaztatta az amerikai George McGill, de valójában a mai tűzőgépekben is használatos, vékony, négyszögletes kapcsokat alkalmazó módszert 1877-ben dolgozta ki Henry R. Heyl.
Mire jó az a fémlapka és a hátulján lévő, rugós gomb?
A tűzőgépben egy üllőnek nevezett kis alkatrész, fémlapka van, ami kapcsozáskor a felületébe vésett hornyok segítségével a megfelelő irányba kényszeríti a kapocs két szárát, stabilan összezárva azokat. Viszont a fémlapkán, a sarkai felé van még két bemélyedés, azaz négy bemélyedés összesen. Vajon miért kell négy bemélyedés, ha a papírok összekapcsolásához kettő is elég lenne?
A választ a tűzőgép alján lévő rugós gomb adja meg, melynek benyomásával a fémlapka 180 fokban elfordítható. Ha így használjuk a tűzőgépet, akkor a kapocs szárai nem egymás felé hajlítódnak, hanem épp ellenkezőleg, egymástól elfelé, mintegy kiegyenesítve a vékonyka fémdarabot. Ebből az következik, hogy a tűzőgépnek valójában két funkciója van: nem csupán összetűzi a lapokat, de az üllőrész elfordításával ideiglenes rögzítésre vagy más szóval fűzésre is használható.
Tűzéskor a tűzőkapocs lábai befelé, vagyis egymás felé görbülnek. Ennek előnye, hogy stabilabban tartják össze az összetűzött lapokat, a kiszedéshez azonban már kapocskiszedő szükséges. Fűzéskor a tűzőkapocs lábai kifelé görbülnek. A kapocs így jól összefogja a lapokat, és könnyen kiszedhető, akár kapocskiszedő nélkül is - az összefűzött lapokat a tűzőkapoccsal együtt enyhén meghajlítjuk, és így könnyedén kihúzhatjuk a tűzőkapcsot, és még a körmünk sem fog beletörni.
