4 dolog, amit biztosan nem tudtál a BAR-listáról

A Központi Hitelinformációs Rendszer - korábbi nevén BAR -, röviden KHR a bankok közötti kommunikációt segíti. Minden olyan ügyfél adatát tartalmazza, aki a hitelintézetek szerint rossz adósnak számít.

Aki pedig rossz adós, az kevés eséllyel indul bárminemű hitelkérelem esetén. Sokan azonban nemcsak azt nem tudják, hogyan kerülhet be valaki a köznyelven csak feketelistának nevezett rendszerbe, hanem azt sem, hogy mindez milyen következményekkel is jár rájuk nézve.

Éppen ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a KHR-rel kapcsolatban, sőt, olyan részleteket is elárulunk, amit talán csak nagyon kevesen tudnak!

Már a minimálbér összege is elég

Az egyik legfontosabb tudnivaló a KHR-rel kapcsolatban, hogy minden olyan személy felkerülhet a bankok közötti "feketelistára", akinek hiteltartozása eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Ez azt jelenti, hogy elég jelenleg 69 ezer forinttal tartoznod ahhoz, hogy a hitelintézetek rossz adósnak minősítsenek. Az adataid azonban csak akkor kerülnek be valóban a rendszerbe, ha ez a tartozás legalább kilencven napig fennáll. Ekkor viszont visszavonhatatlanul regisztrálnak, ráadásul hiába törleszted akkor már a tartozást, az adataidat a rendszer öt teljes évig megőrzi, és csak ezután törli - akkor már véglegesen.

A hamis adat is elég a listára való felkerüléshez

Tévhit, hogy csak az kerülhet be a KHR rendszerébe, aki valamekkora összegű tartozást halmozott fel. A rossz adósnak minősítést az is megkaphatja, aki a saját vagy más adataival élt vissza. Ilyen eset például, amikor egy másik személy tulajdonában lévő bankkártyát az ő tudta nélkül használsz, vagy bármilyen, hitelintézettel kötött szerződés során valótlan adatokat közölsz - legyen az egy egyszerű folyószámla-szerződés, vagy éppen egy hallgatói hitelszerződés.
Ha fény derül a dologra, még akkor is kellemetlen következményekkel járhat, ha nem tudatosan adtál meg hamis adatokat - erre a legjobb példa az, amikor a hallgató nem tájékoztatja a Diákhitel Zrt.-t a jogviszonyában beállt változásokról.

A KHR-be való bekerülésről jogod van tudni

Mielőtt azon kezdenél töprengeni, vajon te szerepelsz-e már a KHR-ben, tudnod kell, hogy mindez nem a tudtod nélkül, és nem is egyik pillanatról a másikra történik. Ha valamilyen valótlan adat vagy okirat használatának lehetősége áll fenn, az adott hitelintézet még az éppen szóban forgó szerződés megkötése előtt tájékoztat ennek tényéről. Annak az esélye tehát elég kicsi, hogy a tudtod nélkül használj hamis adatokat, és ennek folytán kerülj be a rendszerbe.
A legegyszerűbb út a listára még mindig a tartozás. A hitelintézetek mindennemű kölcsönszerződés megkötését követően írásban tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy milyen feltételek esetén kerülhetnek be a KHR-be. Emellett harminc nappal az adatok KHR-be történő továbbítása előtt értesítik az ügyfelet, ha akkor tartozást halmozott fel, hogy az már elég a listára való felkerüléshez, az adatok továbbítását követően pedig annak tényéről nyolc napon belül ismét tájékoztatnak.

A KHR nem zárja ki további hitel felvételét

Ha az adataid valamilyen oknál fogva felkerülnek a rendszerbe, az hatással lehet arra, hogy a továbbiakban milyen eséllyel indulsz bárminemű kölcsön igénylésekor.

Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki is hitelt kapjon, aki a KHR-ben szerepel, manapság azonban már nem ennyire kilátástalan a helyzet.
Fontos tudni ugyanis, hogy a KHR nemcsak a nevedet tartalmazza - mint rossz adós -, hanem minden személyi és lakcím-azonosító adatodat, a kölcsönszerződés adatait, valamint a lejárt és a meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat.

Ennek a széles adathalmaznak köszönhetően lehetőség van arra, hogy a "feketelistán" való szereplés ne jelentse egyértelműen a jövőbeli hitelkérelmek egyértelmű elutasítását - arról egyébként is minden esetben a szóban forgó hitelintézet dönt saját belátása szerint.

• név
• jog
• szerződés
• hitel
• buktató
• bar-lista
• adósság
• lakás- és pénzügyek
• Otthon