Az utcára kerülhetsz?

A jelzálogjog, és ami mögötte van

Alig akad ma olyan ingatlan, amit ne terhelne jelzálogjog. De mi történik, ha valaki nem fizeti a törlesztőrészleteket?

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bizonyára számodra sem ismeretlen a jelzálogjog fogalma, hiszen ma már szinte alig akad olyan lakás, ház vagy telek, amelyet ne terhelne zálogjog. De vajon valóban tudod, hogy mit jelent?

A zálogjog, mint biztosíték

Jó, ha tudod, hogy a zálogjog mindig egy másik szerződést biztosít. Így például biztosítékként szolgál egy kölcsön felvételénél a kölcsön visszafizetésére, ezért is jelenik meg a banki ügyleteknél. Szabályait a Polgári Törvénykönyv adja meg.

Ingatlant elzálogosítani csak és kizárólag jelzálog alapításával lehet. Hogy mi kell ehhez? A felek közötti szerződés mellett arra is szükség van, hogy a jelzálogjogot a földhivatal bejegyezze az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés úgy történik, hogy megjelölik azt az összeget, amit a jelzálog biztosít, valamint az esetleges járulékokat is - például a kamatokat.

Az utcára tehetnek?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a kölcsön egy részét már időközben visszafizetted a banknak? Módosul a tulajdoni lapon szereplő bejegyzés szövege? A válasz sajnos nem. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a bank továbbra is annyit követelhet majd tőled, ami a jelzálog bejegyzésében szerepel.

A jelzálogjog összege is csökkeni fog a tőketartozás törlesztésével, ezt azonban nem kell külön bejegyezni a földhivatalnál. Ezért is mondják azt, hogy a zálogjog egy főkövetelést biztosít, vagyis úgy változik, ahogy a főkövetelés változik.

Ha csökken a tartozásod, a jelzálogjog összege is csökken, de ha esetleg nő, mert például már késedelmi kamattal is tartozol, akkor bizony azt is be tudják hajtani a jelzálogjog alapján.
A bank a hitel folyósításának feltételeként szokta megjelölni a jelzálogjog alapítását az ingatlanon, és ezzel együtt elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetnek a földhivatalnál a bank javára. Ezzel biztosítja magát a bank arra az esetre, ha nem fizetnéd a részleteket, hiszen ilyenkor az ingatlan még mindig fedezetül szolgál a számára. Az elidegenítési és terhelési tilalommal pedig el tudják érni, hogy az ingatlant ne lehessen eladni, illetve egyéb módon ne játszhassák le a kezedről. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az ingatlant újból megterhelni, eladni csak akkor tudod, ha a bank ehhez hozzájárult.

A te tulajdonod marad

Jelzálogjog esetén a zálogtárgy, vagyis az ingatlan nem kerül a bank birtokába, azt továbbra is te használhatod és hasznosíthatod. Ennek megfelelően akár bérbe is adhatod, és az ebből befolyó bérleti díjak a te pénztárcádba vándorolnak.

Na persze csak akkor, ha a bank a bérbeadás lehetőségét nem zárta ki a kölcsönszerződésben, erre tehát mindenképpen figyelj.

Fontos tudnod!
Jelzálogjogot nemcsak szerződéssel lehet létrehozni, hanem akár jogszabályi előírás is rendelkezhet róla. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény is. Rendelkezése szerint a lakótárs, akinek legalább hathónapnyi közösköltség-tartozása halmozódott fel, számíthat arra, hogy a társasház a közgyűlés határozatával a lakására jelzálogot fog bejegyeztetni. Még a közös képviselő is jogosult lehet erre akkor, ha őt a szervezeti és működési szabályzat feljogosítja.
Ezt is szeretjük