Így nem lehet ráfázni, ha kiadod a lakást - Nem elég a szerződés

Egy albérleti szerződés megszűnésének leggyakoribb oka az, ha a bérlő nem fizeti a lakbért. Mi a teendő ilyenkor, és mikor érdemes még várni picit?

Hamarosan indul az egyetemi tanév, az albérletekért kapkodnak. Általában a lakást keresők vannak nehezebb helyzetben, de a lakását kiadónak sem mindig egyszerű. 

Mindent a szerződés szab meg

Bármilyen követelés vagy lakbérrel kapcsolatos panasz - akár a tulajdonos, akár a bérlő részéről érkezik -, kizárólag érvényes albérleti szerződés alapján intézhető és behajtható. Ha nincs szerződés, gyakorlatilag semmilyen jogalapja nincs a tulajnak a lakbérelmaradás miatt reklamálni. A szóbeli egyezség ebben az esetben nem mérvadó.

A notórius nem fizető bérlőt a szerződésben meghatározott türelmi idő - általában egy-két hónap - után hivatalosan fel kell szólítani a fizetésre, majd annak elmaradása után a szerződést fel lehet mondani, illetve utasítani az albérlőt a kiköltözésre.

A felmondás minden fázisa írásban történjen, ezt írja elő a lakástörvény is, hogy nyoma legyen a későbbi eljárásoknál. Szóbeli figyelmeztetés, sms-ben vagy e-mailben történő felszólítás a fizetésre nem érvényes, az ajánlott tértivevényes levél a megfelelő forma.  

A luxuskörülmények között élőknek valószínűleg nem kell foglalkozniuk a lakbérrel. Így élnek a leggazdagabbak.

A felszólítás és a felmondás folyamata

Az írásbeli felszólítás kézhezvétele után nyolc napon belül fizetnie kell a bérlőnek a hatályos jogszabályok szerint. Ha ez nem történik meg, akkor a főbérlő további nyolc napon belül írásban felmondhatja a szerződést. Ha nem így jár el, a bíróság nem ítéli szabályosnak a folyamatot, és újból kell kezdeni a procedúrát. A felmondás általában a következő hónap utolsó napjával lép érvénybe.

Egyéb legális módszerek is léteznek

Még mielőtt az írásbeli felmondás megtörténne, a tulajdonosnak vannak más, jogilag elfogadható eszközök is a kezében. Kilátásba helyezheti, hogy kikapcsoltatja a közműveket, mert az kevesen kockáztatják meg, hogy áram, víz vagy fűtés nélkül éljenek egy lakásban.

Ha már hivatalosan felmondták a szerződést nem fizetés miatt, és az albérlő ennek ellenére nem rendezi a tartozását, a tulaj a lakásban lévő ingóságokat el is szállíttathatja, hivatalos eljárás keretein belül és jegyzőkönyvezve. Ugyanis a lakástörvény kimondja, hogy a tulajdonosnak vagy bérbeadónak a hátralék összegéig zálogjoga van a bérlő lakásban lévő vagyontárgyain.

A megelőzés a közjegyzői okirat

Ha a bérleti szerződést a legelején okiratba foglalják, a jogos felmondás után a bérlőnek azonnal el kell hagynia a lakást. Ha ezt nem teszi meg, automatikusan bírósági végrehajtás útján lehet kérni a kiköltöztetést. Ezzel el lehet kerülni a bonyolult, költséges és hosszadalmas lakáskiürítési pert, melynek során a nem fizető bérlőt birtokvédelem illeti meg.

• lakás- és pénzügyek
• albérlet
• jogok
• tartozás
• Otthon