Hogyan játszható ki az APEH?

A szívességi lakáshasználati szerződésnek nincs jogi akadálya: arra senki nem kötelezhető, hogy a használatra átengedett lakása fejében, akarata ellenére fizetséget kérjen.

Tulajdonosként megillet a dolog birtoklásának joga, a használat és a hasznok szedésének joga, illetve a rendelkezési jog is. Emellett a másik féllel egybehangzó nyilatkozatot tehettek arról, hogy a lakáshasználat ingyenes, szívességen alapuló.

A szívességi lakáshasználati szerződést a törvény ilyen néven nem nevesíti, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön-szerződés szabályait alkalmazzák rá. Mivel a haszonkölcsön-szerződés nincs alakszerűséghez kötve, a szívességi lakáshasználati szerződés is megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával.

A szívesség bármikor visszavonható

A szerződést tulajdonosként bármikor felmondhatod, ha a használó a lakást a szerződéstől eltérő módon használja, rongálja, vagy az engedélyed nélkül harmadik személy használatába adja.

A szívességet akkor is visszavonhatod, ha megromlik közöttetek a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében, vagy, ha arról értesülsz, hogy a lakásodban a tudtod és jóváhagyásod nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Sokszor hallani, hogy a szívességi lakáshasználó részére a tulajdonos lényegében befogadó nyilatkozatot tett, vagyis lakhatást kell majd biztosítania számára. Nos, ez nem így van. Az ilyen, ellentételezés nélküli jog bármikor megvonható 15 napos felmondással. Szívességi lakáshasználat esetén pedig a lakástörvény nem kötelez a lakásodban lakó elhelyezésének biztosítására, sőt, akár kényszerkijelentéshez is folyamodhatsz. Utóbbi lényegében egyoldalú nyilatkozat, és a bérleti szerződéssel ellentétben nem a felek egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre.

Amikor a lakó visszavág

Tulajdonosként akár úgy is gondolhatnád adott esetben, hogy a szívességi lakáshasználattal sikeresen leplezheted a bérleti jogviszonyt, ami viszont meglehetősen korlátozott jogokat biztosít a szívességi lakáshasználónak. Ám miként annyi más esetben, itt sem elhanyagolható az emberi tényező. Például amennyiben a szívességi lakáshasználó bírósághoz fordul - mondjuk, a viszony megromlásakor -, és bizonyítja, hogy számodra rendszeresen, természetben olyan ellentételezést nyújtott - például dolgozott neked -, melynek értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét, a bíróság az adott megállapodást lakásbérleti szerződésnek minősítheti.

Megtörténhet az is, hogy egy jóindulatú szomszéd jelent fel. A Polgári Törvénykönyv ismeri a színlelt szerződések fogalmát.

Ekkor a szerződő felek harmadik személyek irányában azt a látszatot kívánják kelteni, hogy közöttük meghatározott tartalommal kontraktus jött létre, miközben ilyen szerződés nem létezik. Ha pedig mégis, csak annak palástolására szolgál, hogy a ténylegesen megkötött szerződés helyett - más tartalommal és joghatással járó - megállapodást kötöttek.

A színlelt szerződés adócsaláshoz vezethet

A színlelt szerződés pedig semmis, ha más szerződést leplez - ez esetben a megállapodást a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Nyilvánvalóan mindezt a hatóságnak kell bizonyítania, ám, ha sikerül, akkor tulajdonosként az adózás rendje ellen elkövetett cselekményért is felelhetsz, hiszen a bérbeadásból származó jövedelem adóköteles.

• ingatlanpiac
• jogok
• törvény
• büntetés
• apeh
• lakás- és pénzügyek
• Otthon