Életveszélyes anyagok a 30 évesnél öregebb társasházakban

Néhány évtizeddel ezelőtt még olyan anyagokat használhattak fel az házak, társasházak építésénél, melyekről mára kiderült, hogy az egészségre káros összetevőket tartalmaznak. Többségüket ma már nem engedélyezik az építkezéseknél - de a régieket sem bontják le.

Ennélfogva több tízezren élnek olyan lakásban, melyben jelen lehetnek az egészségre nézve kockázatosnak vélt anyagok. Ugyan ezeket teljes mértékben eltávolítani nem minden esetben lehet, a hatásuk csökkenthető. Íme, a leggyakoribbak!

Mérgező fém: az ólom

Bármely régen épült házban vagy lakásban jelentős gond az ólomszennyezettség. A mérgező fém a városi közműhálózatból, az otthoni ólomcsövekből és a csövekhez használt ólomforrasztásokból juthat be a vízbe. Az 1980-as évek előtt az ólom sok festék és felületkezelő alkotóeleme volt. Amikor a felújítás során a festék lepereg, lehámlik vagy széttörik, az ólompor a levegőbe kerül. Az ablakpárkányok hajlamosak összegyűjteni az ólomport, mivel az ablakok nyitása és zárása koptatja a festéket. Az ólom okozta egészségügyi problémák különösen a kisebb gyerekeket veszélyeztetik.

Az ólmot a csapvízből az egész házat érintő szűrőrendszerrel tisztíthatod ki, a nehezebb feladat az ólomtartalmú festékek eltávolítása. Ha a festett felületen nem látható károsodás, talán a legjobb megoldás, ha egyszerűen átfested nem mérgező festékkel.

Az átfestés azonban nem végleges megoldás: a kopásnak kitett területeken végül leválik az eredeti ólomfestékréteg, és több port hoz le. A teljes eltüntetéséhez hívj inkább szakembert, aki gyakorlott az ólomfesték-szennyezés kezelésében.

Rák és tüdőbetegségek: azbeszt

Az azbeszt erős, vékony ásványi szál, melyet sok régebbi otthonban használtak szigetelésre és más építőanyagokhoz. Amíg nem bolygatják, nem kell törődni vele, amint azonban a rostok a levegőbe kerülnek, fennáll a belégzésük veszélye. A hosszas érintkezés a szállongó azbeszttel rákot és tüdőbetegségeket okozhat. Az 1980-as években épült házakban a gőzcsövek szigetelésében, a rugalmas padlólapokban, a hangszigetelő mennyezetlapokban, az úgynevezett palatetőkben és oldallemezekben valószínűleg található azbeszt. Magyarországon ma már tilos a felhasználása, de például a 20-25 évvel ezelőtt épült lakótelepi házak tárolóiban és garázsaiban alkalmazott azbesztvakolat miatt az ilyen házak lakói fokozottan ki vannak téve a a porló azbeszt okozta károsodásnak. Ma mintegy 60 ezren élnek azbesztszigetelést tartalmazó lakóházakban.

Mikor jelent veszélyt?

Amíg az azbesztszálak nem kerülnek a levegőbe, addig nincs veszély. Bármely kirojtosodott vagy sérült azbeszttartalmú anyagot azonban vagy speciális szigetelőanyagba kell beágyazni, vagy szakemberrel teljesen eltávolíttatni.

Ha az azbesztes szigetelés porlad, vagy rendszeresen nedvesedik, mielőbb vizsgáltasd meg szakemberrel, hogy időben megakadályozhassa az azbeszt levegőbe kerülését.

Addig is azokat a szobákat, melyekben azbeszt van, igyekezz elkerülni, az azbesztszigeteléshez pedig soha ne nyúlj hozzá. Ne csiszold, fúrd vagy kapard az azbeszttartalmú anyagokat, és ne is porszívózz vagy söpörj olyan törmeléket, mely azbesztet tartalmazhat. Ezeket inkább nedves törlőronggyal töröld fel.

Cikkünk megírásában Jackie Craven Az egészséges otthon című könyve segített.

• veszélyes anyagok
• társasház
• lakás- és pénzügyek
• Otthon