Csendrendelet: semmit nem tilt a törvény!

A lakóhelytől és annak jellegétől függetlenül egy városi bérházban ugyanúgy szembesülhetsz a pihenésedet, nyugalmadat zavaró tényezőkkel, mint egy kertvárosi családi ház esetében. Sokszor ugyanis egy-egy zajongó, hangoskodó szomszéd vagy egy közeli szórakozóhely könnyen kellemetlenné teheti a pihenésre szánt időt.

Olyan ünnepek alkalmával, mint a szilveszter is, erre nagyobb az esély, bár ilyenkor az egész világ bulizik - vagy talán mégsem. Akadhatnak csendes romantikát választó szerelmesek, kisgyermekes házaspárok vagy idősebbek, akik inkább az otthoni ünneplést találják a megfelelőnek. A csendrendelet ilyenkor garantálhatná pihenésük zavartalanságát - legalábbis elméletileg.

Szabálysértés szubjektív mérce alapján

Az 1999. évi kormányrendelet egyes szabálysértéseket taglaló részében található a csendháborításra vonatkozó rész. Ennek alapján csendháborításnak minősül a lakott területen, az ott lévő épületben vagy a hozzá tartozó telken indokolatlanul nagy zaj okozása, mely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát megzavarja. Emellett akár a tömegközlekedési eszközökön történő zajokozást vagy a természetvédelmi övezetben történő védett értékek zavarását is ide sorolja.

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselőtestületének képviselője, a közterület-felügyelő vagy a természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki, melynek felső határa 30 ezer forint lehet.

Közösségi rendelkezések

A törvényi háttér nem állapítja meg pontosan, hogy mi minősül szabálysértésnek csendháborítás címszó alatt, így az sem tisztázott, hogy egy lakó mikor élhet jogosan panasszal a nyugalma megzavarása miatt. Területileg azonban a helyi önkormányzat meghatározza, hogy az egyes körzetekben milyen időszakokban hány decibel alatt lehet a zajszint. Ez elsősorban a szórakoztató- és vendéglátó-ipari egységek miatt válik hasznos információvá.

Azt, hogy a lakóhelyeden milyen szabályozás van érvényben, a nagyobb városok esetében a település honlapjáról is megtudhatod, hiszen gyakran feltöltik a helyi vonatkozású rendeleteket, de az önkormányzatnál biztos, hogy megfelelő tájékoztatásban részesülhetsz a kérdést illetően. Ugyanakkor nemcsak a szórakozóhelyek zajokozásával lehet probléma, hiszen kellemetlenkedő szomszédok is zavarhatják a nyugalmadat. Társasházak esetében egyre gyakoribb, hogy a működési szabályzatban írásba foglalják azokat az időtartamokat, amikor a lakók érdekében kerülni kell a nagyobb hanggal járó tevékenységeket. Jellemzően ez hétköznapokon a 19 óra utáni, valamint a vasárnapi zajongásokat nevezi szabálysértőnek.

Az eljárás: nagyvonalúság, kérés, majd feljelentés

Ha valamelyik szomszédod havonta egyszer hangos zene kíséretében készül a barátaival a bulira, lehetsz nagyvonalú, és szemet hunyhatsz az eset felett, főleg, ha korrekten előre tájékoztatott a várható kellemetlenségekről.

Elviselhetetlen hangoskodás esetén először átkopogtatva megkérheted, hogy legyen tekintettel a többi lakóra, és vegye halkabbra a muzsikát. Ha viszont ez - vagy más hasonló, nyugalmat zavaró tevékenység - rendszeresen megtörténik, vagy az egyszeri alkalom is elviselhetetlen méreteket ölt, és a kérésed ellenére sem történik semmi, kihívhatod a rendőrséget - a közös tulajdonban való károkozás esetén különösen -, bár elsőként ők is csak figyelmeztetik a bulizókat, hiszen hivatalból szabálysértési feljelentést csak egy újbóli kiszállás után tehetnek.

A nyugalmadat megzavaró vendéglátóhelyek esetében a kerületi jegyzőhöz fordulhatsz a problémáddal, de, ha rajtad kívül mások számára is tolerálhatatlan a helyzet, érdemes az ügy érdekében összefognotok.

• törvény
• társasház
• lakás- és pénzügyek
• Otthon