Fűnyírás, flexelés, hangos zene: mikor szólhatsz a rendőröknek csendháborítás miatt?

A hétvégét a legtöbb ember két dologra fordítja: az egyik a pihenés, a másik pedig minden olyan cselekvés végzése, amire hétköznap nincs idő. Ez lehet fűnyírástól a kertiparti-rendezésig szinte bármi.

Megesik, hogy egymás szomszédságában éppen olyanok élnek, akik a szabadidőt éppen két ellentétes végéről fognák meg, és míg a kerítés egyik oldalán élő szundikálna, a másik oldalon aktívan, meglehetős zaj csapásával töltenék az időt. A csendesebbik fél jogosan bosszankodik a ricsaj miatt, de felmerül a kérdés, vajon meddig mehet el: szólhat a rendőröknek, csak mert a szomszéd füvet nyír, flexel vagy épp hangosan hallgatja a zenét?

A csendháborításról

Ha valaki jóban szeretne lenni a szomszédjával, balgaság ajtóstól a házba rontania: ha egy egyszerű fűnyírásért ráhívja a rendőröket, aligha lesz köztük baráti a viszony. Okosabb, ha egy csendes délután egyszerűen becsenget a szomszédjához, és megbeszéli vele, mely zajos tevékenységek mikor zavaróak, és mikor nem zavaróak a számára. Egy jó kompromisszum, a kölcsönös odafigyelés milliószor jobb megoldás, mint a konfliktus és a rendőrök tárcsázgatása.

A 2012. évi II., szabálysértésekről szóló törvény - egyebek mellett - kimondja, hogy aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az ingatlan használójának - tulajdonos, bérlő, haszonélvező -kötelessége, hogy ne zavarja szükségtelenül szomszédait, illetve a környezetében lakókat, de nekik sem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, amit ő kelt.

Jó tudni, hogy nincs általános csendháborítási szabályrendszer, ez településenként, kerületenként, társasházak esetén házanként változó.

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete mondja ki, hogy milyen határértékeken belül kell esnie attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, és hány órakor történik a zajongás.

Ami a szomszédok által keltett zajokat illeti:

• kisvárosban, faluban található lakóterületen 6 és 22 óra között között 50 dB,
• 22-től 6 óráig 40 dB,
• nagyvárosban, sűrűn beépített, vegyes lakóterületen 6 és 22 óra között 55 dB, 22 és 6 között pedig 45 dB a határérték.
• az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB.

Hogy melyik zaj hány decibel? A kérdés kézenfekvő. A zajszint méréséhez speciális berendezés, de akár egyszerű telefonos alkalmazás is használható. Utóbbiból több is letölthető mobilra.

A fentiek értelmében tehát lehet szólni a rendőröknek a szomszéd zajossága miatt, de csupán akkor, ha hangos tevékenységét a rendeletben megjelölt időpontokon kívül vagy a megadott zajszint felett végzi. Amennyiben a rendőr úgy ítéli meg, hogy valóban szabálysértés történt, bírságot szabhat ki. Ha a zavaró zaj visszatérő problémát jelent, birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető. Első körben okosabb, ha csupán kölcsönös megegyezésre törekszik az ember.

Érdekel, mihez van jogod? Tudj meg többet a szomszédjogokról!

Szomszédok közt gyakran előfordulhatnak viták, de a jog segít ezeket rövidre zárni.

• zaj
• csendháborítás
• zene
• fűnyírás
• rendőrség
• Otthon