Segítség! Átvernek a bankok!

A Gazdasági Versenyhivatal − GVH − folyamatosan monitorozza a bankok lakáshitel reklámjait, és a fogyasztók megtévesztése címén meg is vágja őket időnként, de mit számít nekik pár millió! Nekünk, hiteligénylőknek, akik emiatt akár a híd alá is kerülhetünk, azonban egyáltalán nem mindegy − bár a reklámhadjáratban néha az orrunkig sem látunk, nemhogy a futamidő végéig...

Most a Raiffeisen Bankon a sor

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a Raiffeisen Bank – állapította meg a GVH 2008. január 10-én, és kötelezte a bankot ezért 80 millió forint bírság fizetésére.

A pénzintézet "Legújabb lakáshiteleinknél most Ön határozza meg a törlesztőrészletet!" szlogennel 2007. április 27. és június 10. között zajló reklámkampánya azt sugallta, hogy a teljes futamidőre a fogyasztó választhatja meg a havi törlesztőrészlet mértékét. Azt azonban már nem reklámozták annyira, hogy mindez a bank által meghatározott minimális és maximális összeg közötti mértékben, az első két évre vonatkozóan(!), és csakis a devizaalapú hitel választása esetén volt érvényes...
Egyes tájékoztatások kitértek továbbá az ötmillió forint nagyságú hitel esetében az elérhető legkisebb törlesztőrészlet nagyságára is: a hozzá kapcsolódó THM legalacsonyabb értékét 6,17%-kal reklámozták, a bukta azonban a dologban, hogy ez a kampányidőszak alatt nem volt elérhető.
A GVH emellett azt is megállapította, hogy indoklása szerint például a 35 éves, azaz 420 hónapos futamidőhöz képest nem nyújtanak objektív képet a két évre bemutatott, a legalacsonyabb értéket biztosító feltételek mentén számított értékek.

A kínálat csapdájában

A Raiffeisen pénzbüntetése nem az első eset. A GVH rendszeresen megbírságolja a bankokat a kínált lakáskölcsönök és hitelkártyák kapcsán, de ugyan mit számít az a pár milliós büntetés egy multinacionális vállalatnak? Bizonyára túl sokat nem, aki viszont beveszi a maszlagot, könnyen utcára kerülhet, ha nem tudja fizetni a kölcsönt, és elárverezik a feje fölül a lakást.

Mivel azonban a hiteligénylők között igen kevés a pénzügyi zseni, a bankok könnyen megtéveszthetik a fogyasztókat: a tévéreklámokban, szórólapokon csak úgy röpködnek a számok, százalékok, THM-ek, de hiába kapkodja az ember a fejét, sokszor nem is ért belőle semmit. Sőt sokaknak még a szerződéskötéskor is csak homályos elképzelésük lehet például a húsz év múlva esedékes törlesztőrészlet nagyságáról − sok esetben az apróbetűs részek egyébként is felülírják a nagybetűs részeket.

Az MKB és az Erste sem kivétel

A Raiffeisen esete azonban nem egyedülálló. Az MKB Bankot a GVH 2007 júniusában marasztalta el a lakáshitelekhez kapcsolódó akcióik megtévesztő reklámozása miatt, és tízmillió forintos bírság fizetésére kötelezte, míg az Erste Bankra négymillió forintnyi büntetést szabott ki, ám ugyancsak a fogyasztók megtévesztésének vádja miatt. Hogy mindezt miért?
Az MKB 2006. október elejétől december elejéig "MKB lakáshitel két héten belül" szlogennel hirdetett akciót. Az egyes reklámokban a THM-nek olyan kedvező mértékét szerepeltette, amely nem minden hiteltermékre vonatkozott, és a svájci frank alapú lakáshitelek esetében is csak a legrövidebb kamatperiódus esetén érvényesült, ráadásul ezeknél is csak akkor, ha a bank nem teljesítette a reklámokban ígért gyors hitelbírálatot.
Az Erste Bank ugyanakkor a folyósítási jutalékkal igyekezett játszani: 2006 második félévében több alkalommal hirdette lakáshitel- és szabad felhasználású jelzáloghitel-konstrukcióit azzal, hogy az igénylőknek teljes egészében elengedi a folyósítási jutalékot − mindehhez azonban csillaggal megjelölve kiegészítő információ is társult.

Ez arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy az akció milyen időszakban befogadott hitelkérelmekre érvényes, azt a látszatot keltve ezzel, hogy a folyósítási jutalék elengedéséhez kizárólag ezt a feltételt kell teljesíteni. Csakhogy a GVH szerint a folyósítási jutalék elengedésének ez csak az egyik, de nem az egyetlen feltétele volt: a kedvezmény igénybevételéhez ugyanis az ügyfélnek a munkabérét az Erste-nél vezetett számlára kellett utaltatnia, és ezen túl két csoportos beszedési megbízást is kellett adnia.

Az OTP is beállt a sorba

2007 decemberében az OTP Bank kötelezettségvállalásával zárult a versenyfelügyeleti eljárás, amelynek értelmében a bank több tízezer ügyfélnek fizeti vissza a pénzét.
Az OTP a lakáskölcsönök végtörlesztési díját ugyanis 2005 nyarán egyoldalúan megemelte, ez pedig egyes esetekben akár a szerződéskötéskor hatályos 0%-os díj 3,6%ra emelkedését eredményezhette olyan ügyfelek esetében, akik a futamidő előtt szerették volna kölcsönüket részben vagy teljes egészében visszafizetni.
A kilépési költségek megemelése után a pénzintézet megváltoztatta a hitelek kezelési költségét is: az addig érvényes havi kilencezer forintos maximum helyett valamennyi ügyfelével szemben 2%-os kezelési költséget érvényesített, amelynek következtében számos ügyfél törlesztőrészlete emelkedett jelentős mértékben.

Felelősség és korrekt magatartás

A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy minden reklámmal vagy egyéb tájékoztatással szemben alapkövetelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről. Különösen fontos a pontos tájékoztatás azoknál a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződéseknél, ahol a felek közötti kölcsönös bizalomnak kiemelkedő szerepe van, hiszen milliókról és évtizedekről lehet szó.

A fogyasztók ismereteinek a hiteltermékek terén meglévő hiányosságai miatt lényeges, hogy a leendő ügyfelek bízzanak a bankok szakmai hozzáértésében és korrektségében, és mivel a hitelekkel kapcsolatos reklámok jelentősen befolyásolják a fogyasztók döntését, hogy melyik bankot és hitelterméket választják, a bankok felelőssége igen nagy e téren. Aki pedig egyszer megüti a bokáját...

• szerződés
• hitel
• ingatlanpiac
• lakás- és pénzügyek
• Otthon