E-mailben érkezik a gyanús link, ami lecsapolja a számlát: a bankok óva intenek tőle, hogy rákattints
Ne kattints a linkre, és ne dőlj be az internetes csalóknak!

GettyImages-1126400333
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sokat változott a világ: bár egykor még csak személyesen, a fiókban intézhettünk banki ügyeket, manapság már az interneten is sok mindent el lehet végezni.

Ezt a változást sajnos a csalók is kihasználják, és körmönfont trükkökkel próbálják csőbe húzni a gyanútlan bankolókat, hogy lecsapolhassák a számláikat. Maguk az intézmények is sorra hívják fel a figyelmet a problémára, és sorolják azokat a jeleket, amelyekből a szélhámosok felismerhetők. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP-Bank vonatkozó anyagaiból készítettünk egy összeállítást.

Óva intenek a bankok

A Magyar Nemzeti Bank anyaga szerint nagyon gyakori probléma az adathalászat, és bár az intézmények is próbálnak naprakészen védekezni a probléma ellen, az ügyfeleknek is oda kell figyelnie, hogy a csalók ne vezethessék meg őket.

Az adathalászok legfőbb célja, hogy megszerezzék az emberek adatait, és legfőképpen a belépéshez szükséges adatokat. Ha pedig ezek egyszer a kezükbe kerültek, azonnal lecsapolhatják a bankszámla összegét. Kevesen tudják, de az internetes csalások áldozatainak kárát a bankok nem kötelesek megtéríteni.

Szélhámos link érkezik

A pénzsóvár adathalászok rendszerint két módszerrel élnek: hamis honlapra léptetik át az embert, vagy valamilyen ügyintézés kapcsán kérnek adatokat. A csalók e-mailje általában megszólalásig hasonlít azokra a mailekre, amelyeket valóban a bankok küldenek: ezt különböző grafikai megoldásokkal, színekkel érik el. Feltűnő lehet ugyanakkor, hogy a szövegükben, amit küldenek, előfordulhatnak magyartalan mondatok, és esetleg olyanok is, melyek helyesírási hibáktól hemzsegnek.

Az MNB szerint a csaló e-mailekben gyakorta szerepel egy link. A link a szöveg szerint többféle funkciót szolgálhat. Ígérheti, hogy egyetlen kattintással, kényelmesen a bank honlapjára juttatja az ügyfelet, letölt egy, az ügyintézhez szükséges alkalmazást. Bármit is ír a levél, nem szabad rákattintani, hiszen adathalászatról lehet szó.

Sokan, akik beugranak, és továbblépnek egy olyan weboldalra, egy szakasztott olyan lapon találják magukat, mint a saját bankjuk bejelentkezési honlapja. Ne feledjük, hogy ez csak a látszat, ügyes grafikai megoldások halmaza.

A cikk az ajánló után folytatódik

Érdemes előre ellenőrizni a linket, amit a levél tartalmaz. Figyelmeztető jel lehet, amennyiben http://, nem pedig https:// a link kezdete, hiszen a valódi bankok linkje https://-rel kezdődik. Vészjósló jel továbbá, ha a lekattintott link előtt, a címsorban nem szerepel egy kis lakat, mely a biztonságos kapcsolat jele.

Ha az e-mail szövege egy, az ügyintézéshez szükséges szoftver telepítésére szólít fel, az OTP figyelmeztetése szerint ennek a kérésnek nem szabad eleget tenni. A csalók csupán egy olyan programot akarnak telepíteni a készülékre, mely arról adatokat másolhat át. Alapvetően, bármilyen alkalmazást is telepítünk a készülékre, az mindig legyen hivatalos, megbízható forrás.

Ha valaki nem fog gyanút a fentiekből, még mindig eszébe juthat az aranyszabály, melyet a bankok hangoztatnak. Ahogyan az MNB és az OTP-bank is felhívja a figyelmet rá, egy bank sosem kéri az ügyfeleit telefonos vagy internetes formában arra, hogy megadja a személyes adatait. Ha valaki mégis ilyet tapasztal, biztos, hogy csalókkal van dolga.

Jó tudni, hogy nemcsak e-mailben érkezhet hamis link, hanem papíralapú levélben is. Ez esetben a link böngészőbe másolását kérik, ezt azonban nem szabad megtenni: azonnal hívni kell a bankot.

Telefonon is próbálkoznak a csalók

Ismét megszaporodtak a rendőrséghez beérkező feljelentések, miszerint csalók telefonon próbálnak belőlük pénzt kicsalni a bankok nevében.

Ezt is szeretjük