Plusz egy fő az albérletben: mit tegyél, ha beköltözne a párod is?

Ha albérletben élsz, a bérbeadónak biztosítania kell számodra a magánélethez való jogot, amellett pedig, hogy mindent részletesen le kell fektetni a szerződésben, vannak területek, melyeket a lakástörvény is szabályoz.

Ennek ellenére számos olyan kérdés adódhat, mellyel kapcsolatban könnyen alakulhatnak ki kényes helyzetek, legyen szó a vendégek fogadásáról, rendszeres ott tartózkodásukról - éjszakára is -, vagy épp arról, ha szeretnél valakivel összeköltözni.

Vendégek az albérletben

Számos rémtörténetet hallani olyan bérbeadókról, akik korlátozzák a bérlőt a vendégfogadás terén is, például szigorúan kijelentik, hogy nem vihet fel magához senkit, ez azonban abszurd, hisz a bérbeadó nem szívességet tesz, a bérlő pedig komoly összeget fizet ki az ingatlanért, melynek értelmében a tulajdonos a használat és a birtoklás jogát átruházza a bérlőkre.

Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó például magánlaksértést követne el, ha úgy menne be a lakásba, mintha az övé lenne, persze az ellenőrzés jogát törvényileg is gyakorolhatja. A törvény évi egy alkalmat ír elő, ennél azonban gyakoribb látogatást is meghatározhat a szerződés.

Az, hogy valaki felmegy hozzád, legyen szó családról, barátokról, ismerősökről, nem tartozik a bérbeadóra, egészen addig, míg magatartásuk erre okot nem ad. Ha például ez rendszeresen hatalmas zajjal és hajnalig tartó bulizással jár, joggal kérhet számon, ez ugyanis már csendháborítással járhat, és zavarja mások nyugodt pihenéshez való jogát. Ugyanígy probléma, ha a lakásban a vendégek miatt kár keletkezik. Te tartozol értük felelősséggel, így téged is kérhetnek számon, ha probléma adódik.

Ha valaki beköltözne

Más a helyzet, ha valaki egyre több éjszakát tölt ott, és már szinte életvitelszerűen lakik az albérletben. Ha a szerződés egy főre szól, és veled kötötte a bérbeadó, akkor ahhoz, hogy ki lakik ott, nagyon is van köze, és ahhoz is, hogy hányan, több lakó esetén például az amortizáció mértéke és üteme is más lehet.

A lakástörvénynek is nevezett 1993. évi LXXVIII. törvény szerint a bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A bérlő valójában albérletbe is kiadhatja az ingatlant vagy annak egy részét, azonban kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával. A bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően kell használniuk. Szintén fontos, hogy a bérbeadó sem költöztethet csak úgy be bérlőtársat, ahhoz a bérlő engedélye szükséges.

Azt talán említeni sem kell, mennyire fontos a szerződés, illetve az, hogy abban minden részletesen szabályozva legyen, elkerülve az esetleges későbbi nézeteltéréseket. Ha például belefoglaljátok, ki költözik a lakásba, milyen feltételek mellett fogadhat vendégeket, és mi a teendő, ha plusz lakó költözne be, egyértelmű lesz a helyzet.

• albérlet
• lakáskiadás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon