3 fontos dolog, amit tudnod kell a lakáslízingről

A hitelfelvételhez kapcsolódó feltételrendszer szigorodása, az új adótörvény bevezetése és a lakástámogatási rendszer átalakítása is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen érdeklődnek a lakáslízing-konstrukciók iránt.

Megoldás lehet, ha a bank elutasít

A lakás- vagy ingatlanlízing kísértetiesen hasonlít a jelzálogalapú kölcsönhöz, azzal a különbséggel, hogy a lakáslízing esetében csak a szerződésben előre meghatározott futamidő lejártával lesz ténylegesen a tiéd az ingatlan.

A részletek fizetése közben tulajdonképpen a vételárat törleszted a lízingbeadónak, ami egyfajta bérleti díjként is felfogható, tekintettel arra, hogy majd csak akkor lehetsz a lakás vagy ház boldog tulajdonosa, ha minden részletet kifizettél, és lejárt a szerződésben rögzített futamidő. A lakáslízing egyre vonzóbb megoldást jelenthet azoknak, akik képtelenek teljesíteni a bankok által előírt feltételeket, és önerő hiányában más módot keresnek arra, hogy saját lakáshoz jussanak. Így aztán egyre több bank és cég foglalkozik ma már ingatlanok lízingelésével, és, bár szigorú szabályok kötik őket, nem árt óvatosnak lenned.

Nem minden költség terhel téged

A lakáslízinggel kapcsolatos szabályozás egyik alappillére az a tény, hogy - egy albérlethez hasonlóan - nem te vagy a tulajdonos. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ingatlan szerkezetét érintő műszaki hibák javításának költségeit a tulajdonos, vagyis a lízingbeadó viseli, azt nem terhelheti rád - kivéve, ha a lízingszerződés másként rendelkezik, de ezt tanácsos még időben tisztázni.

Ugyanakkor mindig tartsd szem előtt, hogy a használatba adással lízingbevevőként neked kell viselned a kárveszély átszállásából származó kockázatot: ha olyan kár keletkezik, melyért senki nem tehető felelőssé, akkor annak anyagi vonzata téged terhel. Ezen felül a közvetlen terhek - azaz a fenntartási és amortizációs terhek - is a te válladat nyomják.

Illetékfizetés és a szerződés kérdése

A lakáslízing lehet nyílt és zárt végű is. A két verzió közötti különbség abban rejlik, hogy a zárt végű lakáslízing-szerződés egyértelműen a lakás tulajdonjogának megszerzésére irányul. Ellentétben a nyílt végű lakáslízing-szerződéssel, amikor a futamidő lejárta után eldöntheted, hogy megvásárolod-e az ingatlant az úgynevezett maradványértéken a saját nevedre, vagy lemondasz róla.

Abban az esetben, ha egy nyílt végű lízingszerződést kötsz, és a tartozás kiegyenlítése után megveszed az addig csak bérelt lakást, a tranzakcióról külön szerződést kell kötnötök a lízingbeadóval, és az illeték megfizetésére is csak ekkor kötelezhetnek. Illetékfizetésre korábban csak a zárt végű konstrukcióban kötelezhetnek.

Nem kérhetik rajtad számon az áfát

Szintén a nyílt végű lakáslízing esetében fontos szem előtt tartanod azt a főszabályt, hogy a lízingbeadónak áfamentes számlát kell kiállítania a lízingbevevő részére. Ennek oka, hogy a bérbeadási tevékenység adómentes tevékenységnek minősül, így azért neked nem kell pluszban fizetned.

Ez alól csak az az eset képez kivételt, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. A PSZÁF oldalán található információk szerint zárt végű lakáslízing során eltérően alakul az áfafizetési kötelezettség új és használt lakás lízingelése esetén. Amennyiben új lakásról van szó, a lízingbeadó minden esetben köteles áfás számlát kiállítani.

Ha azonban használt lakás a lízingügylet tárgya, a lízingbeadó csak akkor kérheti tőled az áfa megfizetését, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett áfafizetési kötelezettséget választott.

• lízing
• lakásvásárlás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon