Kétféle ember van: te melyik típusba tartozol?

"Mennyivel könnyebb az emberiséget szeretni, mint egyetlenegy embert" - írta Márai Sándor. Sokszor a legjobb szándék mellett sem könnyű. És nemcsak azokat nehéz, akiket talán már túl jól ismerünk, de azt az egyet is épp, ott. Aki nem nézett elég szépen, aki olyat mondott, amit nem akartunk hallani, aki meglökött, aki odaállt, aki csak majdnem ütött el, aki csak kicsit szólt hangosan, aki túl gyorsan ment, és aki túl lassan.

Ha tragédiákról és katasztrófákról hallunk, szinte már fel sem kapjuk a fejünket, de egyetlen ember is képes olyan haragot kiváltani lényünk legmélyebb árkaiból, ami még számunkra is ijesztő. Míg máskor egyetlen szóval varázsolunk. Ilyenek vagyunk, emberek, sárból és napsugárból összegyúrva.

November 16. a világ minden részén a tolerancia napja, melynek célja, hogy kiálljon a megértés és elfogadás mellett, legyen szó világnézetről, vallásról, etnikai és nemzeti hovatartozásról, vagy egyszerűen csak arról a tényről, hogy más is létezni próbál.

Egyes pszichológusok, szociálpszichológusok is úgy tartják, életünket a félelem éppúgy vezérelheti, mint a szeretet. Ha a félelem a domináns, egónk, a másokkal szemben támasztott elvárásaink, az ítélkezés, a megfelelési kényszer és az ember embernek farkasa irányelv kerül a középpontba, ezzel együtt pedig a stressz és az elfojtott indulatok, míg a szeretetvezérelt hozzáállást az elfogadás, az odafigyelés, a tolerancia, valamint az agresszió hiánya jellemzi, ami nemcsak, hogy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb mindennapokat jelent, de az adott közösség életét is pozitív irányban befolyásolja.

Bár ehhez talán tudósok sem kellenek, csak édesanyáink szavai: légy jó, türelmes, élj hittel, és segíts, akin lehet, hiszen nem tudhatod, ki mekkora keresztet cipel. Néha elég egy kedves szó, és ott, azon nyomban közünk lesz egy másik ember életéhez. Nem születünk egyenlő esélyekkel, de egymásnak megadhatjuk azokat.

Persze mindig lesznek olyanok, akik elénk állnak, durván szólnak, megbántanak, és nem vesznek tudomást arról, hogy létezünk. Farkasok is lesznek, és a világot sem tudjuk csak úgy megváltoztatni. Magunkat viszont igen.

• Lélekprojekt