Ez az öregedés első biztos jele! Te már észlelted magadon?

Marton Adrienn írása

Néhány hónapja észrevettem, hogy valami megváltozott.

Most, 24 évesen jött el az életemben az a pillanat, amikor rádöbbentem, hogy átléptem azt a vaskos vonalat, amit felnőtté válásnak hívnak, és ami elválasztja a kamaszkort az öregedéstől.

Ez akkor következett be, amikor egy kellemes, csendes hétvégén a fürdőszobában állva szívdobogtató örömet éreztem az csillogó és tökéletesen vízkőmentes csaptelepek láttán.

Takarítás, pedig nem is jön senki

Arcon csapott a felismerés, hogy én, aki nemrég még azt tervezgettem, hogy ha saját lakásom lesz, papírtányérból fogok enni, a mosogatást elkerülendő, nemcsak magamtól kitakarítottam úgy, hogy még csak nem is vártam vendéget, hanem egyenesen élveztem.

Azóta durvult a helyzet: fokozatosan ráébredtem, hogy kevés örömtelibb hang, létezik, mint amikor a porszívó csövében kopognak a felszippantott morzsák, és a világ legszebb látványai közé tartozik a szárítón lengedező hófehér asztalterítő, amin egy órával azelőtt még rozsdaszínű folt éktelenkedett.

Mi sem bizonyítja jobban a vég kezdetét, mint hogy a szokásos havi drogérialátogatásom egy órájából már csak felet töltök sminkek és körömlakkok válogatásával, a maradék időt pedig a tisztítószerek tanulmányozása és a háztartási holmik böngészése tölti ki, és nem azért, mert muszáj. A nap győzelmének könyvelem el, amikor potom pénzért sikerül szert tennem egy tízdarabos mosogatószivacs-pakkra, viszont borzasztóan irritál, ha fogkrémfoltos a tükör a fürdőszobában.

Nem vagyok rá büszke, de már előfordult olyan is, hogy egy fárasztó munkanap után levezetésképpen, hirtelen felindulásból kiselejteztem a ruhásszekrényt, a maradékot pedig egy sokkal praktikusabb rendszer szerint pakoltam vissza. És örültem. Ez számomra minden mimikai ráncnál vagy reggeli derékfájásnál jobban bizonyítja a tényt, hogy öregszem.

Ezt is szeretjük