Attól, hogy lájkolnak, még nem szeretnek

Talán soha nem volt még akkora jelentősége a külvilág visszajelzésének, mint manapság, a közösségi oldalak virágkorában, hiszen azokon egyszerűen és gyorsan érkezhet a reakció, jobb esetben a hőn áhított like, netán az imádatot szimbolizáló szívecske formájában.

Sokan pedig egyenesen a like-ok függvényében definiálják magukat. Ha valamely social mediás megjelenésük - megítélésük szerint - kellő figyelmet kap, mintegy felértékelődnek a saját szemükben, ellenkező esetben viszont igencsak megcsappan az önbizalmuk, ami idővel akár az énkép torzulásához is vezethet, de az illető mindenképpen kiszolgáltatottá válik virtuális környezetének.

Like és like között van különbség

Pedig - leginkább a saját social mediás tevékenységéből kiindulva - valószínűleg mindenki tudja, hogy a "tetszikelések" száma nem feltétlenül áll arányban a tényleges "tetszéssel". Hiszen ki nem like-olt még csupán azért, mert a posztoló amúgy jó arc, netán addig kevés vagy nulla reakció érkezett az adott tartalmára - ne frusztrálódjon már szegény. Vagy egyszerűen csak udvariasságból vagy előrelátásból - korábban talán a posztoló is like-olta a reagáló valamely posztját vagy posztjait, és a mostani, egyetlen mozdulatot igénylő megerősítésnek köszönhetően jó eséllyel a továbbiakban is így tesz majd.

Mindennek kapcsán pedig - tekintve, hogy mára a tízmillió megmondóember országa lettünk - nem lehet nem megemlíteni a mindenhonnan felénk áradó véleménynyilvánítást. Holott a vélemény - tetszik, nem tetszik, hogy stílusosak maradjunk - olyan, mint az a bizonyos testrész: mindenkinek van, de jellemzően csak nagyon kevesen kíváncsiak rá, amin adott esetben a like-ok mennyisége sem változtat. Bár az is tény, hogy nem keveseknek sikerül kisebb-nagyobb fokú népszerűségre szert tenniük mások vélemény formájában való "leminősítésével" - de hát, ahogy mondani szokták, kinek mi éri meg.

A like-függőség orvossága egy, a közelmúltban a Cornell Egyetemen végzett kutatás szerint az lehet, ha valaki képes meghatározni, hogy hová és miként szeretne eljutni, és ettől lehetőség szerint nem is tér el. Magyarul kellőképpen céltudatos, ami a következetesség és az állhatatosság mellett egyfajta értékrendbeli stabilitást is feltételez. Ami pedig a célokat illeti, az ilyen emberek nem - vagy legalábbis nem elsősorban - széles körű ismertségre, magas pozícióra, menő autóra vagy egzotikus utazásra vágynak.

Sokkal inkább azon vannak, hogy valamiféle társadalmi haszna legyen mindenkori tevékenységüknek, meg úgy általában az életüknek. Ők azok, akiktől nemcsak sűrűbben, hanem többen is vagyunk. És ők azok, akiket egész biztosan nem rendít meg különösebben, ha egy-egy megnyilvánulásukkal nem aratnak sikert a face-en vagy az instán - ahogy az se, ha netán igen. Már ha egyáltalán megnyilvánulnak ily módon.

• közösségi oldal
• facebook
• instagram
• twitter
• énkép
• Lélekprojekt