Tényleg csak ez a 2 dolog fér meg a terhes nők fejében? A kismamaagy nyomában

Először a bátyám zsibbasztott vele. Kétgyerekes apaként úgy érezhette, kötelessége felkészíteni a húgát arra, mi vár rá a várandósság elkövetkező hónapjaiban. Persze ezúttal sem hittem egy szavát sem - csakúgy, mint amikor hatéves koromban felvilágosított, hogyan is készülnek a gyereknek.

Később kedvenc Karinthy-gyűrűs humoristám - szintén gyakorló apuka -, Bödőcs Tibor szájából hallottam, hogy a várandós nők agyát alapvetően kétféle fogalomkör tölti ki: bútor és kaja. Bár elővigyázatosságból - nehogy egyik napról a másikra veszítse el hallgatósága felét - villámgyorsan hozzá is tette, jól tudja, a férfiagy még ennél is egyszerűbb gondolatokon kattog: sör és női mellek.

Létezik a kismamaagy?

Lenmag a teába

Minden jóindulatú figyelmeztetés ellenére csak akkor kezdtem gyanakodni, amikor valahol a 8. hét környékén a szokásos reggeli zabkása-tea kombó gyártása során gyömbért reszeltem a kásába, a teába meg lazán beleöntöttem a lenmagot.

Hol rendel a nőgyógyász?

A következő gyanús jelre a 12. hét környékén lettem figyelmes. Épp a nőgyógyászhoz mentem munka után. Leszálltam a 86-os buszról a Bem József téren, ahol északnak kellett volna fordulnom a Margit híd irányába. Ehhez képest teljes lelki nyugalommal sétálgattam déli irányba, és csak akkor ocsúdtam fel, amikor kilyukadtam a Batthyányi téren.

A dokihoz persze fél óra késéssel érkeztem, ahol sűrű elnézéseket kértem, majd két percben, levegőt sem véve ledaráltam neki odautazásom teljes kálváriáját. Ő megértően bólogatott, és megnyugtatott: elő fog még fordulni néhány hasonló eset a terhesség során.

A nők ugyanis ilyenkor természetszerűen annyira el vannak foglalva az odabent zajló eseményekkel, változásokkal, hogy a külvilág történéseire kevesebb figyelmet tudnak fordítani. Hiába mondtam, nem hiszem, hogy erről van szó, mindig is komoly problémáim voltak a tájékozódással.

Bicikli - szabadon

A végső döfést a terhesség 17. hete adta meg. Szívem csücskét, anyu 60-as évekből rám maradt, tavaly gyönyörűen felújított zöld színű, fonott kosárkás retró biciklijét második éve hajtom lelkesen. Nyáron még simán beletekertem több mint 20 kilométert naponta, de az elmúlt hetekben kicsit óvatosabb vagyok: ritkábban, csak rövidebb távokra vállalkozom vele.

Két hete nem ültem fel rá, lent pihent a mélygarázsban. Biztonságban, lelakatolva - gondoltam én. Valamelyik reggel védőnőhöz kellett mennem, és gondoltam, ez a találka éppen megfelelő távolságra van egy kis kerületi biciklizéshez. Ahogy azonban a garázsban a kulcscsomómmal vacakoltam, megdöbbenve vettem tudomásul, hogy felesleges a lakatkulcsot keresnem, szívem retró lámpás, fűzöld csücske ugyanis egyáltalán nincs lezárva. Már két hete. Azt hiszem, előfordulhat, hogy mégis létezik a kismamaagy.

• terhesség
• agy
• gondolkodás
• babavárás
• Lélekprojekt