500 millióan halnak bele évente: nem is sejted, de te is érintett lehetsz!

Az élveboncolásként is emlegetett állatkísérletek - viviszekció - betiltását zászlajára tűző Stop Vivisection elnevezésű kezdeményezés honlapja szerint évente körülbelül 500 millió állatot ölhetnek meg különféle laboratóriumokban, bár tény, hogy a pontos számokhoz igen nehéz hozzájutni, köszönhetően annak, hogy - szempontjaik szerint érthető okoknál fogva - az érintettek sokszor nem szívesen nyújtanak betekintést tevékenységük körülményeibe.

A különféle állatkísérletek az egereken és patkányokon kívül madarakat, halakat, főemlősöket, vagyis majmokat, mellettük pedig számtalan kutyát és macskát is érintenek, többek között Magyarországon is végeznek fajtatiszta kutyákon olyan kísérleteket, melyek során azt vizsgálják, milyen mértékben károsíthatják belső szerveiket bizonyos gyógyszerek - ide kattintva elérheted a NÉBIH honlapján az engedélyezett állatkísérleti projektek összefoglalóit.

Bár sokan azzal a gondolattal nyugtatják meg lelkiismeretüket, hogy a kísérletek a gyógyászat fejlődése érdekében zajlanak, fontos tudni, hogy a világban állatok bevonásával zajló, ilyen jellegű vizsgálatoknak csak bizonyos részét teszik ki a gyógyszeripari kutatások, számos más terület részeként, például hadászati vagy oktatási célból, nem utolsósorban pedig háztartási termékek és kozmetikumok fejlesztése során is végeznek teszteket élő állatokon.

Mindemellett az sem igaz, hogy a kísérleti állatok élete viszonylagos nyugalomban zajlik, és azon túl, hogy kis helyen tartják őket, valamint nem látnak napfényt, nem szenvednek. Amellett, hogy egy kísérleti állat akár az egyedülléttől is képes komoly neurotikus tüneteket produkálni, a Stopvivisection.eu honlapon olvashathó állásfoglalás szerint a kísérletekben részt vevő állatokat "megmérgezik, megégetik, megvakítják, éheztetik, megcsonkítják, megfagyasztják, decerebrálják, áramütésnek teszik ki őket, és megfertőzik olyan vírusokkal is, melyek általában nem támadnak meg állatokat". Számos olyan laboratórium létezik továbbá, ahol mindezt mindenfajta érzéstelenítés nélkül vagy csak részletes érzéstelenítés mellett végzik.

Nem véletlen, hogy az állatvédők mindezek tükrében a háziállatok helyzetének javítása, illetve az állatok élelmiszer-, szórakoztató- és ruhaipari kihasználása mellett e területet is prioritásként kezelik, az állatok jogainak védelmén kívül pedig arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy az állatkísérletek nem csupán az állatokra nézve kártékonyak, de az emberi szempontok alapján is azok lehetnek.

Gyakran hivatkoznak például arra, hogy számos bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy a különféle fajok nem lehetnek egymás biológiai modelljei, így az állatkísérletek eredményei az emberre vonatkoztatva hibás következtetéseket szülhetnek, nem véletlen például, hogy az orvosi kezelések mellékhatásai sok esetben vezető halálokot jelentenek. Nem beszélve arról, hogy az orvostudomány a kísérletek hatására mellőz olyan, az emberek számára akár hasznosnak számító anyagokat, melyek az állatok számára toxikusak.

Az állatvédők rendszerint felhívják a figyelmet arra is, hogy az állatkísérletek helyett léteznének alternatívák - legyen szó a legújabb fejlesztésű in vitro tesztekről, a számítógépes modellezésről vagy éppen az emberi önkéntesekről -, a gazdasági és iparági érdekek, illetve a jelentősebb társadalmi változásokkal kapcsolatos szellemi tehetetlenség azonban komoly ellenszelet jelentenek.

Bár biztosan vannak, akik egyetértenek azzal az állásponttal, miszerint az ember többet ér, mint egy állat, tehát az emberi szenvedés megakadályozása is fontosabb, mint egy állaté, szerencsére azok sincsenek kevesen, akik úgy vélik, az embernek nincs joga szenvedést okozni egyetlen másik fajnak sem önös érdekből, ez ugyanis amellett, hogy faji alapú diszkriminációt jelent, más, érzékeny élőlények jogait sérti, nekik okoz sérülést, lelki vagy fizikai fájdalmat. Ilyen formában pedig az állatkísérletek, bármilyen érvekkel is próbálnánk igazolni őket, bűntettnek számítanak, ráadásul az emberi életre vonatkozó előnyei is főként hipotetikusak.

Míg a fejlettebb országok törvényei rendszerint tiltják az állatok kínzását, az állatkísérleteket elnézik, ami párhuzamba állítható akár azzal is, hogy hiába ítéli el például a lakosság jelentős része az ilyen kísérleteket - az Eurostat adatai szerint az uniós állampolgárok több mint 80%-a így vélekedik -, nyugodt szívvel használnak olyan termékeket, melyekkel előbbiek kapcsolatba hozhatók.

A különféle állatvédő szervezetek szerint többek között az állatkísérletekkel kapcsolatos tévhitek is felelőssé tehetők mindezért - a legtöbben ugyanis nem tudják, milyen drasztikus és szenvedéssel járó tevékenységet jelentenek -, nem titkolt céljuk ezért a felvilágosítás és a tájékoztatás, minek köszönhetően elmondható, hogy az elmúlt időszakban egyre szélesebb körben válik ismertté a kísérleti állatok védelmének fontossága.

Az ügyben számos előrelépés született, amellett például, hogy a fejlett országokban engedélyhez kötik az állatkísérleteket, és csak akkor lehet elvégezni azokat - felesleges fájdalom okozása nélkül -, ha állatok felhasználása nélkül nem jöhetne létre a kísérlet, és korábban még sehol nem végezték el, bizonyos típusaik ma már tiltottnak számítanak. Az Európai Unióban, Indiában és Izraelben továbbá betiltották az állatokon végzett kozmetikai teszteket is, ami számos nagyobb vállalatot sarkall arra, hogy változtasson filozófiáján, ha csak azért is, nehogy piacot veszítsen.

Az állatvédők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ha például egy kozmetikai terméket az EU-n kívül is árulnak, nincs garancia arra, hogy valóban igaz rá az erre vonatkozó cruelty free, vagyis a kegyetlenkedésmentes minősítés. Érdemes ezért azokat a weboldalakat böngészni, ahol állatkísérlet-mentes termékekre és cégekre lehet keresni, majd, ha valóban tenni szeretnél az ügy érdekében, bojkottálni azokat, melyek állatok szenvedéséhez köthetők.

• állatvédelem
• Lélekprojekt