Köztünk élnek, mégsem vesszük őket észre - Te is egy vagy közülük?

Nem kell feltétlenül pénz ahhoz, hogy másokon segítsünk. Elég lenne egy kis odafigyelés, egy bátorító szó vagy egy kedves mosoly.

Mikor köszönted meg széles mosollyal az eladónak, hogy kiszolgált? Mikor mondtál valakinek olyan dolgot, ami jóleső érzéssel töltötte őt el? Mikor segítettél önzetlenül valakin utoljára?

A hétköznapi hősök köztünk élnek, mégsem ismerjük őket. De ezek a hősök nem csak orvosok, tűzoltók vagy rendőrök lehetnek. Mindenki azzá válhat már az első tette után: elég, ha átsegítesz egy nénit a zebrán, vagy megtalálod az elkóborolt kutya gazdáját. Én az 1-es villamos mentén ingázom minden nap, reggel felkelek, bemegyek a munkahelyemre, este vissza. Az Ajtósi Dürer sornál van a Vakok Állami Intézete, amely előtt mindig elhaladok. Errefelé szinte minden napszakban találkozik az ember gyengénlátókkal, akiknek gyakran - bár nem szólnak - elkél a segítség. Miből tart odamenni valakihez, hogy felsegítsük a villamosra, vagy megkérdezzük, merre megy? Nekünk semmibe, de neki rengeteg időt tudunk megspórolni.

A minap egyik barátom egy olyan történetet mesélt el, ami megdöbbenést váltott ki bennem. A Móricz Zsigmond körtér egyik pontján egy fehér botos bácsi állt, aki segítségért kiáltott. Nem hangosan, épphogy hallani lehetett hangját, de elég volt ahhoz, hogy ezt a barátom meghallja. Odalépett hozzá, felajánlotta segítségét, és elkísérte az egyik buszmegállóba. A bácsival közben beszédbe elegyedtek, aki elmondta: bár nem tudja, mennyi ideig állt egy helyben, úgy érezte, legalább 20 percig várt arra, hogy segítsen neki valaki.

A külföldi kutatások azt bizonyítják, legalább 10-15 percig fekszik valaki az utcán, mielőtt segítenének neki. Ennyire nem érdekelnek bennünket embertársaink? Vagy a többiek miatt nem merünk lépni és határozottan cselekedni? Esetleg leblokkolunk a látottaktól, és nem tudjuk, hogyan segítsünk? Egyre több olyan kezdeményezés van az országban, ami arra sarkallja az embereket, hogy merjenek tenni másokért a mindennapokban. Például a Hősök Tere civil kezdeményezés, mely 2014-ben kezdte meg munkáját, és célja, hogy egyre több ember vegye észre, mikor kell, és mikor merjen segíteni.

- Ha inspiráljuk a környezetünkben élőket, és megtanítjuk, hogyan váljanak mindennapi hősökké, elindíthatunk egy pozitív változást. Abban segítünk, hogy hétköznapi emberek hétköznapi hősökké váljanak, hogy elsajátítsák azokat a képességeket, melyek segítségével megváltoztathatják a világunkat! - írják Facebook-oldalukon.

• segítség
• Lélekprojekt