Így lehet már holnaptól új életed: egy kis varázslat az egész

Hol volt, hol nem volt, sem nem közelebb, sem nem távolabb, mint éppen ott, ahol volt, volt a világon egy üzlet. Igaz, ami igaz, nem volt túl nagy, de azért nem is volt túl kicsi - csinos volt, pontosan akkora, amekkorában kényelmesen lehetett varázsolni.

Elég az hozzá, hogy messze földön tudvalevő volt, hogy odabenn csodák történnek. Jöttek is nap mint nap, szinte egymásnak adták a kilincset az emberek, akik varázsoltatni akartak, és aki már járt bent, kérés nélkül vitte tova az üzlet jó hírét anélkül, hogy akár egy szót is szólt volna. Remek reklám volt, meg kell hagyni, kívánni sem lehetett volna jobbat.

A kuncsaftok, akik megfordultak a varázsoldában, mindenféle kéréssel érkeztek. Egyesek új kezdetet, mások változatosságot kértek, de sokan önbizalmat, szépséget, sőt, még szerelmet is szerettek volna kapni, vagy éppen visszakapni.

Ezeknél furcsább kérések is előfordultak. Volt, aki azért ment az üzletbe, hogy a varázslat elvégzése után más emberként távozhasson, mint amikor bement. Ami pedig végképp kacifántos, olyan is előfordult, hogy valaki éppen amiatt kereste fel azt, mert már eleve más emberré vált, mint aki azelőtt volt, és ezt szerette volna egy csillagporos varázslattal is megerősíteni. Bármit is kértek, az üzletben szorgosan sertepertélő illető mindig tudta, hogyan valósítsa meg.

Különös módszerrel dolgozott. Jobbára ugyanazokat a mozdulatokat végezte ugyanazokkal az eszközökkel, mégis minden varázslata más eredményt hozott. Mivel azonban varázslatairól ismeretes volt, hogy nem lehet őket visszacsinálni, legalábbis nem egykönnyen, akadtak, akik bátortalanul fordultak hozzá. Nincs is ezen miért meglepődni, hiszen amilyen súlyos kívánságokkal érkeztek az üzletbe, épp olyan, ha nem nagyobb súlya lehetett volna, ha egy varázslat balul sül el.

Mindennek ellenére nap mint nap többen és többen vállalták a kockázatatot, remélve, hogy kívánságuk teljesül, és a varázsló meg is tett minden tőle telhetőt, hogy ez így legyen, természetesen számba véve és ismertetve a lehetséges kimeneteleket. Ahhoz is jó szeme volt, hogy meglássa, biztos-e a dolgában, aki hozzá fordult. Ennek hiányában kész volt akár le is beszélni a kuncsaftjait elképzelésükről, vagy egy másik varázslatot javasolni. A messze földön híres aprócska üzletben ugyanis ha valami, hát az nem fordulhatott elő, hogy öröm helyett csalódottsággal távozzon, aki bizakodva jött.

Így zajlottak hát a varázslatos mindennapok sem nem távolabb, sem nem közelebb, hanem éppen ott, ahol a világon volt - a fodrászüzletben.

• Lélekprojekt