Nagyon szeretem a képregényeket, bár mindig is sokkal inkább a képi világuk és az ábrázolástechnika ragadott meg bennük, mintsem a történetük. Innen volt szerencsém először alaposabban megismerni a Marvel és a DC univerzumait először.

Ez alapján az a benyomás született bennem, hogy a szuperhősök java roppant izgalmas egyéniség, sőt, a történetek is többé-kevésbé legalább változatosak, így mindegyik rész egy kicsit mással járul hozzá az univerzumokhoz. A legújabb szuperhősfilmek azonban egyre nagyobb csalódásnak tűnnek.

Mindenki elképesztően humoros

Ezek közül is számomra a legnagyobb az utóbbi időben, ami a Marvellel történik. Azt teljes mértékben megértem, hogy a két univerzum eltérő hangnemben szereti elmesélni a sztorikat, de a Marvel szerintem kezdi nagyon túlzásba vinni a humorizálást. És most nem a Deadpool moziról van szó, ami legalább önparódiaként teljes korrekt, sőt, a karaktert is eltalálták.

A problémám dr. Stephen Strange, aki ugyebár egy idegsebészből lett varázsló. A gond csak annyi, hogy nem jövök rá, miben is különbözik Vasembertől. Arrogáns, gazdag, kissé önző, veszélyesen élénk benne a felfedező, kísérletező szellem, sőt, még a humora is rettenetesen Tony Stark-szerű. Legalábbis ez jön le a filmből. Hiába töri egy autóbaleset ripityára dr. Strange milliókat érő kezeit, és hullik ezáltal darabokra az orvos karrierje is, poénkodni még mindig van kedve. Ez ráadásul a film végéig sem változik, ahol még mindig nem tisztul le igazán, hogy dr. Strange mitől különleges.

Ez számomra a legtöbb Marvel-karakterre lassan igaz lesz. Mindenki vicces és mindenki sebezhetetlen. Még az egyébként törékeny lelkű Wanda Maximoff is gyorsan lerázza a traumákat magáról, és megy megmenteni a világot. Nagy kár, mert szerintem néha egy karakter elmélyítésével jobban meg lehet szerettetni a nézőkkel az adott szereplőt, mint egy újabb eszméletlenül laza poénnal.

1/

Zöld Plano Hollóházi Porcelán merev karperec népi mintával

7 190 Ft

Négykarmos keretbe foglalt cirkónia fülbevaló ezüst kapoccsal

11 990 Ft

Igazgyöngy és cirkónia ezüst fülbevaló

13 990 Ft

Krémfehér kristálygyöngyös karkötő

19 990 Ft

Fehér bóbitás kék kristály ezüst fülbevaló

7 600 Ft

Bátorságra ihlető Telehold ametiszt kristályos YANTRA boldogság nyaklánc

12 900 Ft

Édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló

14 490 Ft

Édesvízi hullámok fehér gyöngysor

69 000 Ft

Édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló

12 990 Ft

Kristályok és gyöngyök állítható karkötő

9 990 Ft

Még több termék

Drámaiatlan dráma

A DC persze sokkal komolyabb hangnemet képvisel, mégsem mindig sikerül komolyan vennem. Ugyan karakterépítésből itt nincs hiány, mégis sikerül néha lenyűgözően bugyuta megoldásokat választani a forgatókönyvekben.

Az egyik csalódást okozó eset Batman és Superman egymásnak feszülése volt, ahol gyönyörűen felépítették, hogyan állnak szemben a két hős vezérelvei, aztán a konfliktus lufi módra leeresztett a nagy összecsapás során. A szituáció valahogy szerencsétlenül vette ki magát: Batman és Superman nagy döbbenettel rájött, hogy anyjuk, illetve nevelőanyjuk keresztneve ugyanaz. Látszólag ez meg is oldotta a problémát. Az viszont, hogy ez az apróság ébresztette rá őket saját hasonlóságukra, teljesen elsikkadt.

Nem csak itt sikerült azonban meggyilkolni a drámát. A Suicide Squad is egyike lett a nagy csalódásoknak, és nem azért, mert kölcsönvett néhány nem túl jó, kocka poént a Marveltől. Joker a bűnöző zseni helyett egy gonoszkodó idióta. Az öngyilkos osztagban pedig hiába volt egy rakás nagyon érdekes karakter, mégis egy teljesen klisé szereplőt, Deadshotot tolták az előtérbe. Mindeközben pedig bennem csaknem a film egésze alatt sikított a realitásérzék, hogy ez így egészen biztos, hogy sohasem működne. Ezekből a karakterekből nem lenne nemhogy egy család, még egy baráti csapat sem. Ráadásul magához az osztag küldetéséhez sem tesz hozzá szinte semmit a karakterek fele, így nagyon sok értékes, izgalmas lehetőség érzem úgy, hogy kárba veszett a filmben.

Ennek ellenére még mindig kíváncsi vagyok, milyenek lesznek a következő filmek, így a folytatásokat is biztosan megnézem. Csak abban reménykedem, hogy a tömeggyártás és a látvány hangsúlyozása mellett majd jut energia arra is, hogy ne bugyuta karaktereket és történeteket kapjunk.