Nálunk nincs karácsony enélkül - Mi az, ami a te családodban elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek?

„Nálunk nincs karácsony a Mennyből az angyal éneklése nélkül”

Nálunk nincs karácsony házilag kézzel készített ajándékok nélkül. A párom családjánál kezdtük el három éve, hogy nem vásárolunk, hanem házilag készített ajándékokat adunk, amit az én családom is átvett. Így minden karácsonyt hatalmas készülődés és titkolózás előz meg, hogy idén vajon ki milyen kedves, egyedi, kézzel készített tárggyal, különleges, házilag gyártott gasztroajándékkal lepi meg a család többi tagját.
Aztán nálunk nincs karácsony: a Mennyből az angyal éneklése nélkül. Ilyenkor mindig kitöltjük a tojáslikőrt vagy csokilikőrt, és vacsora előtt elénekeljük a dalt. Nálunk nincs karácsonykor ajándékbontás csengőszó nélkül: anyukám minden évben egy kis csengőt megcsengetve jelzi, hogy nálunk járt a Jézuska.
Nálunk a párommal nincs karácsony vagy inkább advent adventi kalendárium nélkül, minden évben egy faágra lógatok fel kicsi csomagokat, melyekbe édességeket, kuponokat, apró meglepetéseket teszek. (Bata Viktória, sales-marketing munkatárs)
 

„Nálunk nincs karácsony Apukám leírhatatlanul finom halászleve nélkül”

Sok minden eszembe jut, ami nélkül nincs karácsony. Ha ízt szeretnék kiemelni, nincs karácsony Apukám leírhatatlanul finom halászleve nélkül, aminek a vacsora előtti órákban is csalogató illata nálunk a karácsonyillat szerves alkotórésze. Nincs karácsony Anyukám tengernyi, illatos mézeskalácsa nélkül, és nincs karácsony anélkül sem, hogy nővéremmel kooperációban roskadásig díszítenénk a karácsonyfát. Ez mind elmaradhatatlan, de tulajdonképpen mégsem az: mert végiggondolva, ha nem volna sem vacsora, sem süti vagy fa, és semmi más, valójában akkor is lenne karácsony, ha együtt a család. (Kovács Gabriella, rovatvezető)
 

„Nálunk nincs karácsony 'bobajka' és 'kántálás' nélkül”

Karácsony az egyik legszebb ünnepem, és nem csak azért, mert ilyenkor a ritkán látott, felvidéken élő családommal ünnepelhetek. Nálunk a karácsony, pontosabban a szenteste minden éven egy bizonyos forgatókönyv szerint zajlik: mivel előző nap díszítjük bátyámmal a fát, így 24-én már csak a főzés, az ünnepi vacsora elkészítése marad hátra. Délben édesanyám mákos bobajkát készít - ez az elnevezés egyenlő a mákos gubával, azonban nem kifliből, hanem egy sokkal keményebb tésztából készül, amit előzőleg vízbe kell áztatni, hogy felpuhuljon -, a vacsorát pedig ketten anyukámmal készítjük el. Katolikusok lévén ostyával kezdjük az étkezést, majd jön a káposztaleves, rántott hal és desszert. A fejedelmi fogás után rohanunk a feldíszített fához, az ajándékokat pedig a bátyámmal olyan gyermeki kíváncsisággal bontjuk ki, mint évtizedekkel ezelőtt. Miután mindenki talált valami neki valót a fa alatt, elkezdünk készülődni az esti misére, amelynek fénypontja a papnál való kántálás, azaz a karácsonyi énekek éneklése. A rokonlátogatás során, akár unokatestvérekhez, akár nagyszülőkhöz megyünk, a családdal mindig előre begyakoroljuk azokat az énekeket, amelyeket előadunk. Tavaly volt ez első olyan szenteste, amikor nem otthon ünnepeltem. Férjemmel és családjával töltöttük ezt az időt Budaörsön, idén viszont újra az én szüleimnél ünnepelünk. (Vágó Júlia, újságíró)
 

„Nálunk nincs karácsony méz, alma, dió és fokhagyma nélkül”

Ezek nekem nagyon kötődnek a karácsonyhoz, egyébként a néphagyományban az ünnep szimbólumai is egyben. "Az alma, a dió a szépség és egészség megidézésére, a rossz távoltartására szolgált. Aki mézet vagy sült tököt evett, az egész évben felvértezve érezhette magát a torokbetegségek ellen. A karácsonyi asztalnál feltálalt - és el nem fogyasztott - sóval a méhészek a méhek betegségét, a megmaradt mézzel pedig év közben a családtagok torokfájását kúrálgatták. A karácsonyi asztalnál elfogyasztott fokhagyma - egyes vidékeken mézbe áztatták, másutt savanyúságként fogyasztották -, a családtagok következő évi egészségének védelmét 'biztosította'. Az ünnepkor többfelé elosztott alma a család összetartozását jelképezte, annyi cikkelyre vágták, ahányan az asztalt körülülték, s azt remélték, hogy ha valamely családtag eltéved, eszébe jut, kivel ette együtt az almát, és hazatalál." (Burányi Róbert, ügyvezető igazgató)

"Nálunk nincs karácsony mézeskalács-házikó nélkül"

Anyukám meg én mindig mézeskalácsházat "sütünk", ami úgy indult, hogy én még a sütőt se nagyon értem fel, de kitaláltam, hogy mézeskalácsház, az kell, mert az összes létező karácsonyos filmben volt, szóval muszáj és létszükséglet. Anyukámról tudni kell, hogy a sütés meg ő az két külön világ, igaziból nagyon vicces minden emlék, amikor véletlenül hozzányúlt a sütőhöz, szóval esélytelen volt, hogy összehozzon egy csinos kis házikót. Nagyim már akkor kint lakott Németországban, hozzá mentünk ki látogatóba, amikor anya talált kint egy szettet, ami lényegében kész lapokból áll, csak össze kell őket tűzni fogpiszkálóval - vagy összeragasztani cukormázzal -, úgyhogy együtt megépítettük az első mézeskalácsházunkat, és azóta is minden évben megépítjük, hála a német bolti verziónak. Tavaly már sikerült rávennem, hogy legalább egy kis habcsókot csinálhassak rá, de hát ez a tradíció, kérlek, sütni nem enged. (Kóczián Zita, rovatvezető)
 

"Nálunk nincs karácsony idegbaj nélkül"

Gondolkodtam rajta, de semmi olyan nem jutott eszembe, ami más családoknál ne lenne karácsonykor. De egy biztos, hogy nálunk nincs karácsony idegbaj nélkül, ami a takarítás és készülődés miatt kerülget általában. Ezt egy képpel is tudom illusztrálni, mi körülbelül így nézünk ki karácsony este. (Zsédely Teri, grafikus)
 

„Nálunk nincs karácsony hanukia nélkül”

A "zsidó karácsonyként" is emlegetett, nyolc napon át tartó hanuka a fény ünnepe, mely egy szabadságharchoz, illetve ahhoz kapcsolódóan egy valódi csodához kapcsolódik. Egyik szimbóluma a hanukia, amely a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét felidéző ünnep jelképe. A hanukia kilenc gyertyájának meggyújtásával emlékszünk a csodára, amikor is nyolc napig égett az olaj a görögöktől visszafoglalt templomban. (Mezei M. Katalin, újságíró, korrektor)
 

"Nálunk nincs karácsony társasjáték nélkül"

Nálunk nincs karácsony társasjáték nélkül. Az Activity, a Twister, a Cluedo és az olyan kártyajátékok, mint az Uno, általában karácsonykor kerülnek elő, mert csak ilyenkor van elég nyugalom és idő a felhőtlen játékra. Gyerekkorom legviccesebb élményei közé tartozik, amikor az általam akkor komoly felnőttnek tartott, 25 éves unokabátyám kitekert végtagokkal, remegve egyensúlyozott a színes pöttyös lepedő fölött, és mai fejjel már arra is nevetve emlékszem vissza, amikor sírva veszekedtem a rokonsággal, mert nem hitték el, hogy magamtól találom ki sorban az összes Activity-feladványt, és nem olvastam el előre a kártyákat. (Marton Adrienn, rovatvezető)