Furcsa számok és jelek a bejárati ajtón: vízkeresztkor kerülnek rá, de mit jelentenek?

Amellett, hogy január 6-án szokás kivinni a lakásból a karácsonyfát, vízkereszt napja mind a népi hiedelmek, mind pedig a kereszténység hagyományainak szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír.

Az epifánia, vagyis a megjelenés, jelenlét napjához köthető a kisded Jézus előtt hódoló háromkirályok ünnepe, de a nyugati kereszténység ekkor emlékezik meg Krisztus első csodatételéről is, a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn. Egyházi szempontból a legfontosabb azonban a harmadik esemény, Jézus tanításának kezdete, vagyis megkeresztelkedése a Jordán folyóban, melynek emlékére máig vizet szentelnek a katolikus templomokban, illetve ehhez köthető a házszentelés hagyománya is.

Házszentelés vízkeresztkor

A templomokban január 6-án megszentelt víznek, melyet háromkirályok vizének is neveznek, a régiek olyannyira hatalmas erőt tulajdonítottak, hogy a bölcsőtől a koporsóig számtalan módon felhasználták. Meghintették vele a ravatalt, a betegeket és haldoklókat, a menyasszonyt, az állapotos és a gyermekágyas asszonyt, de tettek belőle a csecsemők, kisbabák fürdővizébe is. Az állatokat is megitatták vele, és magukra is locsoltak belőle, hogy elkerüljék a betegségeket, a rontást. A házat és a földet is behintették szentelt vízzel az áldás érdekében, ezt azonban nem csak a hívek tehették meg, a hivatalos, pap által végzett házszentelés is nagy múltra visszatekintő szokás.

Ma is végeznek házszentelést

Bár nem csak január 6-án lehet elvégezni, a víz megszentelése miatt a ház- vagy lakásszentelés hagyománya főként ehhez a naphoz, illetve vízkereszt hetéhez köthető. A szentelt vízből a hívek haza is vihetnek, de papot is hívhatnak a házhoz, aki az adott otthont meghinti a vízzel, az ajtófélfára pedig megszentelt krétával írja fel az évszámot, valamint a Krisztus áldja meg e házat, vagyis a Christus Mansionem Benedicat kifejezés szavainak kezdőbetűit, ilyen formában: 20 + C + M + B + 24. A CMB betűk mellett a GMB változat is előfordult, mely a háromkirályok neveinek rövidítése.

A házszenteléshez számos népi hiedelem kapcsolódott, a lelkésznek például le kellett ülnie, hogy a tyúkok kotoljanak, majd égő gyertyával kísérték ki a jó termés reményében, a gazdasszony pedig a helyére ült. A pitvart is kisöpörték utána, hogy az eladósorban lévő lány még abban az évben férjhez menjen, sőt, úgy tartották, megálmodja, ki lesz a férje, ha a gyöngysorát a szőnyeg alá teszi, melyen a pap átlép, majd a párnája alatt helyezi el.

A szokás régen összekapcsolódott a hívek lajstromba vételével és a lélekpénz beszedésével, később pedig jó alkalommá vált arra, hogy a lelkésszel közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki. Bár egyre inkább kiveszőfélben van a hagyomány, még ma is sokan kérnek áldást a házra, akár vallási megfontolásból, akár babonából. Szokás igényelni az új ház felépülésekor vagy a régi felújítása után, illetve közösségi terek felavatása során is.

A házszentelés az ősi magyar házi áldás szövegével kezdődik, de elhangzik közben Pál apostol szeretethimnusza is. Máig fennmaradt hagyomány a fehér abrosz kihelyezése és a gyertya meggyújtása az asztalon. A szertartás során a pap imádságokat mond, és oltalmat kér a lakók számára, megáldja a gyermekeket, és közös imára is sor kerül. A házszentelés pontos menetéről és az igénylés részleteiről a helyileg illetékes plébánián érdemes érdeklődni.

Képek: Getty Images Hungary.

• vízkereszt
• hagyomány
• vallás
• kereszténység
• egyház
• babona
• Karácsony