Az egész falut megsütik a geresdlakiak: mézeskalácsból készítik el az utcákat és a házakat a helyiek
Mi történik akkor, ha egy falu közössége összefog, és elhatározza, hogy szívének kedves lakhelyét mézeskalácsban örökíti meg?

R37
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Havas háztetők, dombokon álló házikók és  méltóságteljes templomok – mindez illatozó mézeskalácsból készül, a kevesebb mint 800 lelket számláló Baranya megyei faluban, Geresdlakon. A településen az adventet megelőző hetekben mindig nagy a sürgés-forgás: óriási mézeskalácsfalu létrehozásával foglalatoskodnak a helyiek, így hangolódnak közösen az év végi ünnepekre. 

A mézeskalácsból készülő falu mára igazi turistalátványossággá nőtte ki magát, minden évben több ezer látogató keresi fel a Pécsváradi járásban fekvő községet, csak azért, hogy szemügyre vehessék a mennyei illatú és rendkívül kedves attrakciót. 

Összefognak a falu lakói

A geresdlaki mézeskalácsfalu több szempontból is érdekes: az elkészítésében a falu apraja-nagyja részt vesz, és az egész falut megsütik, a kilátótól kezdve a templomon át egészen a magánházakig.

A koncepció kitalálója, Kettné Schmidt Tímea nagyon szeret sütni, saját gyermekeivel mézeskalácsot sütve készülődtek a karácsonyra, ebből merítette az ötletet 2007-ben. Mint elmondta, az eredeti szándék egyébként egy délutáni iskolai foglalkozás beindítása volt, így az első két falut kizárólag gyerekekkel sütötték. A bájos kompozíció azóta számos változáson ment keresztül. 

Kezdjük rögtön a méretekkel: míg az első években csupán néhány épületet (Tímea szavaival élve: kunyhót) formáztak meg a karácsony jellegzetes süteményéből, addig a 2010-es években már a falu utcáinak, épületeinek jelentős részét megsütötték. 2019-ben pedig még Pécs nevezetessége, a híres Tv-torony is elkészült. Az összes középületet és utcát megvalósítják, büszkén magasodik a mézesbe álmodott kisgeresdi harangtorony és a püspöklaki római katolikus templom.

A díszítést és az összeállítást Polgár Zsuzsanna pécsi mézeskalácsos segíti, akinek az egész mesterség a kisujjában van, elképesztő, csipkeszerű díszítéssel ellátott munkák kerülnek ki a keze alól. A helyiek az évek során sokat tanulnak Zsuzsannától, így az édes falu is egyre jobban és jobban sikerül. Neki köszönhető a tökéletesen megbízható recept is.

Advent első vasárnapjára készül el

A mézeskalácsfalu hagyományosan advent első vasárnapján, ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. A helyszín a régi, napjainkban már nem használt iskolaépület, amit a helyiek öreg iskolának neveznek. Az óvodások és az iskolások kis műsorral készülnek az eseményre, a polgármester és az atya beszédet mond. A megnyitót mindig estefelé tartják, hiszen ilyenkor érvényesül igazán a kivilágított mézeskalácsfalu szépsége, meghitt hangulata. Mi más lehetne ilyenkor a vendégváró, mint egy kis mézeskalács? Mellé általában melengető teát, forralt bort kapnak a látogatók.

A megnyitó előtti hetekben a közösségi ház épületében gyűlnek össze hetente két-három alkalommal a falu vállalkozó szellemű lakói, a közös sütések jó hangulatban telnek. Ki-ki a lehetőségeihez mérten vesz részt a munkában, a közösségi ház konyháján dolgozók a tészta begyúrásával segítik a folyamatot, vannak, akik otthon tüsténkednek, saját házuk méretarányos mását elkészítve, a legkisebbek pedig az óvodában állítják össze az intézményt megjelenítő süteményt. Az elkészült óvoda épületét olykor az ovisok számával megegyező mézeskalácsemberke veszi körbe, kiegészítve az óvó nénivel. A mézeskalácsfalu elkészítésén összesen körülbelül ötvenen dolgoznak.

A sütésből a faluban tartózkodó finn asszonyok is kiveszik a részüket, a 2000-es években ugyanis több finn család vásárolt ingatlant a településen, akik évente jó pár hónapot töltenek el itt. 

Még a polgármestert is megformázzák

Az elkészült mézeskalácsfalu részletgazdagságát jól mutatja, hogy még az utcaneveket is felírják a házak falára, megjelenik a polgármester és az atya alakja, sőt 2019-ben, amikor lakodalomra készült a település, az ifjú pár is felbukkant a templom bejáratában. Az egymással törődés szép példája az is, hogy amelyik háznál gyermek születését várták, ott egy mézeskalács-gólya hívta fel a figyelmet az örvendetes eseményre.

Abban az évben, amikor a püspöklaki falurész templomát tatarozták, dolgos mézeskalácsemberkék és létrák jelentek meg az épület mellett. Amikor pedig a faluban túraszakosztály alakult, kirándulók bukkantak fel a mézeskalács-kilátó környékén.

Idén a focipályára is felkerülnek a focisták, hiszen a geresdlaki csapat újra játszik. A helyiek tehát a legapróbb részletekre is gondolnak, és ez az, ami igazán szívmelengetővé teszi a tradíciójukat. 

Idén is van újdonság

Minden évben előrukkolnak valami újdonsággal is. Idén több, tavalyról jó állapotban megmaradt épületet is felhasználnak, az újítás pedig az, hogy Geresdlak legfontosabb eseményeit készítik el. A három településrészhez, Kisgeresdhez, Geresdhez és Püspöklakhoz egy-egy jelentősebb rendezvény kapcsolódik, ezek az augusztus 20-i szentmise, a szüreti mulatság, illetve a híres Gőzgombóc Fesztivál, ami idén a járványhelyzetre való tekintettel sajnos elmaradt. A vírus miatt kisebb csoportokban kellett dolgozniuk, mint általában, és többen választották az otthoni sütés lehetőségét is.

Az ünnepélyes megnyitót követően hónapokig látogatható a kiállítás, bejelentkezéssel. Szerencsére sok az érdeklődő, és nemcsak belföldről, hanem messzi tájakról, Kanadából, Új-Zélandról is akadt már látogató. A geresdlakiak joggal büszkék az illatozó, hangulatos mézeskalácsfalujukra.

A falu életében fontos a hagyományőrzés

A faluban más hagyományőrző tárlatok is találhatók, például a 2014-ben a Nemzeti Művelődési Intézet díját elnyerő Babakiállítás, amelyen a Babavarró Kör nyugdíjas asszonyainak alkotásai szerepelnek, megörökítve az eltűnőben lévő helyi népviseletet és népszokásokat, saját gyermek- és ifjúkoruk pillanatképeit, a régi falusi élet mindennapjait. A múlt alaposabb megismerését segíti elő a Kézimunka kiállítás, valamint a Kendő-vállkendő kiállítás, amelynek anyaga a lakosság közadakozásából gyűlt össze. A kendőket a Geresdlakon élő sváb asszonyok egészen a ’70-es évekig hordták is.

Geresdlak két település és egy településrész, Geresd, Püspöklak és Kisgeresd egyesítésével jött létre 1968-ban. A Geresdi-dombság délkeleti részén, Himesháza és Fazekasboda között fekszik. 

Imádni való és nagyon illatos mézeskalács-házikók - Otthon is megsüthetőek könnyen

Mivel a karácsony nem múlhat el sütés nélkül, így ha van már egy kis tapasztalatod a konyhában, nyugodtan kísérletezhetsz valami újjal és látványossal. Bár a mézeskalács-házikók elkészítése nagyban függ a tészta állagától és az idődtől, a végeredmény mindenképp megéri a fáradságot. Az alábbi mézeskalács-házikók tényleg az egyszerűbbek közé tartoznak, amiket te magad is könnyedén el tudsz készíteni.

(Fotók: Ria Zahn. Geresdlak Község Önkormányzatának jóvoltából.)

Ezt is szeretjük