Az egész falut megsütik a geresdlakiak: mézeskalácsból készítik el az utcákat és a házakat a helyiek

Mi történik akkor, ha egy falu közössége összefog, és elhatározza, hogy szívének kedves lakhelyét mézeskalácsban örökíti meg?

Geresdlaki mézeskalácsfalu
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Havas háztetők, dombokon álló házikók és  méltóságteljes templomok – mindez illatozó mézeskalácsból készül, a kevesebb mint 800 lelket számláló Baranya megyei faluban, Geresdlakon. A településen az adventet megelőző hetekben mindig nagy a sürgés-forgás: óriási mézeskalácsfalu létrehozásával foglalatoskodnak a helyiek, így hangolódnak közösen az év végi ünnepekre. 

A mézeskalácsból készülő falu mára igazi turistalátványossággá nőtte ki magát, minden évben több ezer látogató keresi fel a Pécsváradi járásban fekvő községet, csak azért, hogy szemügyre vehessék a mennyei illatú és rendkívül kedves attrakciót. 

Összefognak a falu lakói

A geresdlaki mézeskalácsfalu több szempontból is érdekes: az elkészítésében a falu apraja-nagyja részt vesz, és az egész falut megsütik, a kilátótól kezdve a templomon át egészen a magánházakig.

A koncepció kitalálója, Kettné Schmidt Tímea nagyon szeret sütni, saját gyermekeivel mézeskalácsot sütve készülődtek a karácsonyra, ebből merítette az ötletet 2007-ben. Mint elmondta, az eredeti szándék egyébként egy délutáni iskolai foglalkozás beindítása volt, így az első két falut kizárólag gyerekekkel sütötték. A bájos kompozíció azóta számos változáson ment keresztül. 

Kezdjük rögtön a méretekkel: míg az első években csupán néhány épületet (Tímea szavaival élve: kunyhót) formáztak meg a karácsony jellegzetes süteményéből, addig a 2010-es években már a falu utcáinak, épületeinek jelentős részét megsütötték. 2019-ben pedig még Pécs nevezetessége, a híres Tv-torony is elkészült. Az összes középületet és utcát megvalósítják, büszkén magasodik a mézesbe álmodott kisgeresdi harangtorony és a püspöklaki római katolikus templom.

A díszítést és az összeállítást Polgár Zsuzsanna pécsi mézeskalácsos segíti, akinek az egész mesterség a kisujjában van, elképesztő, csipkeszerű díszítéssel ellátott munkák kerülnek ki a keze alól. A helyiek az évek során sokat tanulnak Zsuzsannától, így az édes falu is egyre jobban és jobban sikerül. Neki köszönhető a tökéletesen megbízható recept is.

Advent első vasárnapjára készül el

A mézeskalácsfalu hagyományosan advent első vasárnapján, ünnepélyes keretek között nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. A helyszín a régi, napjainkban már nem használt iskolaépület, amit a helyiek öreg iskolának neveznek. Az óvodások és az iskolások kis műsorral készülnek az eseményre, a polgármester és az atya beszédet mond. A megnyitót mindig estefelé tartják, hiszen ilyenkor érvényesül igazán a kivilágított mézeskalácsfalu szépsége, meghitt hangulata. Mi más lehetne ilyenkor a vendégváró, mint egy kis mézeskalács? Mellé általában melengető teát, forralt bort kapnak a látogatók.

A megnyitó előtti hetekben a közösségi ház épületében gyűlnek össze hetente két-három alkalommal a falu vállalkozó szellemű lakói, a közös sütések jó hangulatban telnek. Ki-ki a lehetőségeihez mérten vesz részt a munkában, a közösségi ház konyháján dolgozók a tészta begyúrásával segítik a folyamatot, vannak, akik otthon tüsténkednek, saját házuk méretarányos mását elkészítve, a legkisebbek pedig az óvodában állítják össze az intézményt megjelenítő süteményt. Az elkészült óvoda épületét olykor az ovisok számával megegyező mézeskalácsemberke veszi körbe, kiegészítve az óvó nénivel. A mézeskalácsfalu elkészítésén összesen körülbelül ötvenen dolgoznak.

A sütésből a faluban tartózkodó finn asszonyok is kiveszik a részüket, a 2000-es években ugyanis több finn család vásárolt ingatlant a településen, akik évente jó pár hónapot töltenek el itt. 

Még a polgármestert is megformázzák

Az elkészült mézeskalácsfalu részletgazdagságát jól mutatja, hogy még az utcaneveket is felírják a házak falára, megjelenik a polgármester és az atya alakja, sőt 2019-ben, amikor lakodalomra készült a település, az ifjú pár is felbukkant a templom bejáratában. Az egymással törődés szép példája az is, hogy amelyik háznál gyermek születését várták, ott egy mézeskalács-gólya hívta fel a figyelmet az örvendetes eseményre.

Abban az évben, amikor a püspöklaki falurész templomát tatarozták, dolgos mézeskalácsemberkék és létrák jelentek meg az épület mellett. Amikor pedig a faluban túraszakosztály alakult, kirándulók bukkantak fel a mézeskalács-kilátó környékén.

Idén a focipályára is felkerülnek a focisták, hiszen a geresdlaki csapat újra játszik. A helyiek tehát a legapróbb részletekre is gondolnak, és ez az, ami igazán szívmelengetővé teszi a tradíciójukat. 

Idén is van újdonság

Minden évben előrukkolnak valami újdonsággal is. Idén több, tavalyról jó állapotban megmaradt épületet is felhasználnak, az újítás pedig az, hogy Geresdlak legfontosabb eseményeit készítik el. A három településrészhez, Kisgeresdhez, Geresdhez és Püspöklakhoz egy-egy jelentősebb rendezvény kapcsolódik, ezek az augusztus 20-i szentmise, a szüreti mulatság, illetve a híres Gőzgombóc Fesztivál, ami idén a járványhelyzetre való tekintettel sajnos elmaradt. A vírus miatt kisebb csoportokban kellett dolgozniuk, mint általában, és többen választották az otthoni sütés lehetőségét is.

Az ünnepélyes megnyitót követően hónapokig látogatható a kiállítás, bejelentkezéssel. Szerencsére sok az érdeklődő, és nemcsak belföldről, hanem messzi tájakról, Kanadából, Új-Zélandról is akadt már látogató. A geresdlakiak joggal büszkék az illatozó, hangulatos mézeskalácsfalujukra.

A falu életében fontos a hagyományőrzés

A faluban más hagyományőrző tárlatok is találhatók, például a 2014-ben a Nemzeti Művelődési Intézet díját elnyerő Babakiállítás, amelyen a Babavarró Kör nyugdíjas asszonyainak alkotásai szerepelnek, megörökítve az eltűnőben lévő helyi népviseletet és népszokásokat, saját gyermek- és ifjúkoruk pillanatképeit, a régi falusi élet mindennapjait. A múlt alaposabb megismerését segíti elő a Kézimunka kiállítás, valamint a Kendő-vállkendő kiállítás, amelynek anyaga a lakosság közadakozásából gyűlt össze. A kendőket a Geresdlakon élő sváb asszonyok egészen a ’70-es évekig hordták is.

Geresdlak két település és egy településrész, Geresd, Püspöklak és Kisgeresd egyesítésével jött létre 1968-ban. A Geresdi-dombság délkeleti részén, Himesháza és Fazekasboda között fekszik. 

Imádni való és nagyon illatos mézeskalács-házikók - Otthon is megsüthetőek könnyen

Mivel a karácsony nem múlhat el sütés nélkül, így ha van már egy kis tapasztalatod a konyhában, nyugodtan kísérletezhetsz valami újjal és látványossal. Bár a mézeskalács-házikók elkészítése nagyban függ a tészta állagától és az idődtől, a végeredmény mindenképp megéri a fáradságot. Az alábbi mézeskalács-házikók tényleg az egyszerűbbek közé tartoznak, amiket te magad is könnyedén el tudsz készíteni.

Imádni való és nagyon illatos mézeskalács-házikók - Otthon is megsüthetőek könnyen

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Fotók: Ria Zahn. Geresdlak Község Önkormányzatának jóvoltából.)

Ezt is szeretjük