Milyen napra esik idén a karácsony? Kicsit későn kezdődik az advent 2024-ben
Az advent rövid lesz, de egy hosszú karácsonyi szünethez alig kell szabadnapot kivenni.
Bár a karácsonyt az összetartozás, a béke, a szeretet és az egymással való törődés meghatározó ünnepeként tartják számon azok is, akiktől távol áll bármilyen vallásos meggyőződés, ma is élő legfontosabb hagyományaiban a keresztény kultúrkör elemei megkerülhetetlenek, csakúgy, mint az ősi, archaikus hitvilág öröksége.
Vannak, akik a fény újjászületését és napforduló utáni megerősödését, a természet és az élet ciklikusságát ünneplik ilyenkor, mások Jézus születését és a megtestesülés misztériumát. Vannak, akik mindkét irányt mélységesen tisztelik, és olyanok is, akik nem akarnak mást, csak együtt lenni szeretteikkel, vagy épp elcsendesülni és pihenni kicsit. Egyik esetben sem árt azonban tudni, hogy is alakul idén az ünnepi időszak.
Munkaszüneti napok az adventi időszakban
Advent első vasárnapja 2024-ben december 1-jével esik egybe, a következő gyertyákat pedig pedig december 8-án, 15-én és 22-én kell meggyújtani. A várakozás időszaka aránylag későn kezdődik, és viszonylag rövid is lesz, ami viszont nagyon jó hír, az az, hogy akár már néhány nap szabadság is elég lehet ahhoz, hogy a karácsonyi pihenő hosszúra nyúljon.
Decemberben sajnos két alkalommal, 7-én és 14-én is áthelyezett munkanap lesz a szombat, cserébe viszont december 24-e, kedd és 27-e, péntek pihenőnap lesz. Így elegendő akár a december 23-át, hétfőt kivenni ahhoz, hogy egész héten otthon maradhass, ha pedig december 30-ára, hétfőre és december 31-ére, keddre is maradt szabadnapod, január 2-án kell csak újra munkába állnod.
Adventtől vízkeresztig
A december 21-ére eső téli napfordulónak már az ősi kultúrákban is hangsúlyos szerepe volt, számos rítus kapcsolódott a legsötétebb éjszakához, majd a fény újjászületéséhez és az egyre hosszabbá váló nappalokhoz. Ilyen volt az ókori Szaturnália, melynek során már a rómaiak is megajándékozták egymást, vagy a napistenként tisztelt Mithrász ünnepe, mely helyett már a korai keresztények is elkezdtek Jézus születésére emlékezni. A karácsonyt megelőző időszak a hagyományok és népszokások kimeríthetetlen tárháza, a jeles napokat és ünnepeket pedig felsorolni is nehéz, persze azért teszünk egy próbát.
A téli, karácsonyi ünnepkör a nyugati kereszténység tanításai alapján advent első vasárnapjától vízkeresztig, azaz január 6-áig tart. Az advent a testi és lelki megtisztulás, várakozás és készület ideje, mely olyan jeles napokat foglal magában, mint például a babonás népszokásokról ismert András-, Borbála- vagy Luca-nap. Előbbieket november 30-án, december 4-én és 13-án ünneplik, a december 6-ára eső Miklós-napot pedig senkinek sem kell külön bemutatni.
December 24-e karácsonynak csupán az előestéje, Jézus születésének igazi ünnepe december 25-e. December 28-a a bibliai szerint Heródes király által megöletett betlehemi kisgyermekek, az aprószentek ünnepe, január 1-je pedig Szűz Mária istenanyaságáé, a fogadalmak napjáé, Jézus körülmetélkedésére emlékezve.
Egészen vízkeresztig, január 6-áig tart karácsony 12 napja, mely alkalom több szempontból is ünnep az egyházban. A hagyomány szerint a napkeleti bölcsek ekkor látogatták meg a názáreti kisdedet, de ekkor ünneplik Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban és első csodatételét is, a víz kánai menyegzőn való borrá változtatását.
Így ünnepelték a karácsonyt a 60-as, 70-es években - A szaloncukor és a karácsonyfa már akkor is fontos elem volt
A korabeli otthonokból sem hiányozhatott a karácsonyfa és az alá pakolt ajándékok hada a gyerekek nagy örömére.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary.