Sztálin lánya a valóságban áldozat volt: Szvetlana igazságtalanul szenvedett apja bűneiért

Egészen különös élete volt Szvetlana Allilujevának - erős nő volt, aki sosem adta fel.

Sztálin lánya
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

„Akárhova megyek, Ausztráliába vagy egy szigetre, mindig is apám nevének politikai foglya leszek” - mondta Szvetlana Allilujeva. Életrajzírója, Rosemary Sullivan tette fel neki a kérdést, ami mindannyiunkban felmerülhet: „El tudja bárki képzelni, hogy milyen lehetett számára apja nevének az árnyékában élni egy életen át?” 

Sullivan három és fél évet töltött Sztálin lánya című könyvének megírásáva. Az eredmény egy lenyűgöző életrajz, amely egy összetett, konfliktusos nőt tár fel, aki éppolyan makacs volt, mint az apja, és olyan tüzesen intelligens, mint az anyja. Életében, amit meghatározott a tragédia és dráma, ő kitartó volt, sőt virágzott. „Amit Szvetlanáról meg kell értened, az az volt, hogy megvolt benne az apja akarata és intelligenciája, csak a gonoszsága nem” - mondta unokaöccse és Sztálin unokája, Alekszandr Burdonszkij.

Sztálin lánya

Joszif Sztálint a történelem egyik legszörnyűbb zsarnokaként tartják számon, aki emberek tízmillióinak haláláért felelős. Talán nem meglepő, hogy egyetlen lánya, Szvetlana számára rendkívül nehéz volt felnőni apja felügyelete alatt. Bár Sztálin állítólag rajongott érte, ajándékokkal halmozta el, hollywoodi filmeket vetített neki, és "kis verébnek" hívta, a családi konfliktusok és tragédiák voltak inkább túlsúlyban.  

Sztálin, lánya, Szvetlana és fia, Vasily mellett.
Sztálin, lánya, Szvetlana és fia, Vasily mellett.
Fotó: Wojtek Laski / Getty Images Hungary

6 éves volt, amikor édesanyja meghalt: neki azt mondták, hogy vakbélgyulladás miatt, de mint kiderült, öngyilkos lett. Nem sokkal később, az 1930-as évek nagy terrorja idején Sztálin elrendelte Szvetlana szeretett nagynénjének és nagybátyjának letartóztatását azzal a váddal, hogy "a nép ellenségei". Őket Szvetlana másik nagybátyjával együtt később kivégezték, más családtagokat és barátokat pedig bebörtönöztek. Később a bátyja alkoholizmusa következtében halt meg, féltestvérét pedig a nácik fogságba ejtették a második világháború alatt, majd megölték, miután Sztálin nem volt hajlandó őt egy német tábornokra elcserélni.

Eközben, még akkor is, amikor az 1941-es náci invázió a bukással fenyegetett, Sztálin talált időt Szvetlana karrierjének és szerelmi életének mikromenedzserélésére. Megtiltotta neki, hogy irodalmat tanuljon a Moszkvai Állami Egyetemen, és amikor megtudta, hogy egy több mint húsz évvel idősebb zsidó barátja van, kétszer arcon ütötte - amellett, hogy a barátját egy sarkvidéki munkatáborba deportáltatta.

Az egyre antiszemitábbá váló Sztálin nem vette sokkal jobb néven, amikor megtudta, hogy lánya feleségül akar menni egy másik zsidó férfihoz, aki egyetemi osztálytársa volt. Kelletlenül jóváhagyta a házasságot, de megfogadta, hogy soha nem találkozik a férjjel. Ez a kapcsolat egyébként hamarosan válással végződött, csakúgy mint Szvetlana második házassága Sztálin egyik legközelebbi bizalmasának fiával.

1969, Washington D. C., Szvetlana Allilujeva elmerengve ül egy televíziós interjú közben. 1967-es szökése óta az Egyesült Államokban élt.
1969, Washington D. C., Szvetlana Allilujeva elmerengve ül egy televíziós interjú közben. 1967-es szökése óta az Egyesült Államokban élt.
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Szvetlana, hogy meneküljön a múltja elől, vezetéknevét Sztálináról Allilujevára, anyja leánykori nevére változtatta, miután Sztálin meghalt. Az állam azonban továbbra is beavatkozott ügyeibe, például megtagadta, hogy hozzámenjen Brajesh Singhhez, egy indiai kommunista férfihez, aki orvosi kezelés miatt utazott Moszkvába az 1960-as években, és beleszeretett Szvetlanába.

Amikor Singh 1966-ban légúti betegségben meghalt, a szovjet hatóságok vonakodva megengedték Allilujevának - aki csak egyszer volt külföldön -, hogy ellátogasson Indiába, hogy a hamvait a Gangesz, a szent folyó habjaiba szórhassa. Kérését, hogy határozatlan ideig az országban maradjon, elutasították. 1967. március 6-án este, mindössze két nappal a tervezett moszkvai visszaindulása előtt, egyszer csak úgy döntött, hogy elege van.

Taxival utazott a szovjet nagykövetség újdelhi vendégházából a közeli amerikai nagykövetségre, hivatalos politikai menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, és találkozott egy diplomatával, aki megpróbálta kideríteni, valóban Sztálin lánya lehet-e.

A diplomata egyeztetett Washingtonnal, és megtudta, hogy senkinek - beleértve a CIA-t - sincs feljegyzése Allilujeva létezéséről. A nagykövetség tisztviselői mégis úgy döntöttek, hogy segítenek neki. Lepecsételték útlevelét egy turistavízummal, és elkísérték a repülőtérre, ahol felszállt a következő elérhető nemzetközi járatra, amely történetesen Rómába ment. Mire a szovjetek rájöttek, hogy Allilujeva eltűnt, már késő volt bármit is tenni ellene. Később állítólag meg akarták gyilkolni, de ez nem következett be.

Szvetlana Allilujeva 1989-ben Madisonban, Wisconsin államban.
Szvetlana Allilujeva 1989-ben Madisonban, Wisconsin államban.
Fotó: Michael Brennan / Getty Images Hungary

Allilujeva egy kis bőrönddel maradt Genfben hetekig, miközben az amerikai hatóságok azon tanácskoztak, mit is tegyenek vele. Néhányan ellenezték disszidálásának elősegítését, mert attól tartottak, hogy az rontaná az amerikai-szovjet kapcsolatokat, de Lyndon B. Johnson elnök végül humanitárius okokból úgy döntött, hogy befogadja őt az Államokba.

Noha az államvezetés szerette volna, ha felhajtás nélkül érkezik, seregnyi újságíró várta őt a New York-i John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren, amikor gépe 1967. április 21-én földet ért, és még ennél is több riporter jelent meg azon a sajtótájékoztatón, amelyet néhány nappal később tartottak. Apját "erkölcsi és lelki-szellemi szörnyetegnek" titulálva Allilujeva elégette szovjet útlevelét, és azt nyilatkozta, hogy végre úgy érzi, „szabadon repülhet, akár egy madár”.

Eleinte úgy tűnt, hogy az élet az Egyesült Államokban illik hozzá. Állampolgár lett, kiadott két memoárt, ami milliomossá tette, feleségül ment egy építészhez, Frank Lloyd Wrighthoz - a házasság egyébként gyorsan válással végződött -, és másodszor is megváltoztatta a nevét az amerikai hangzású Lana Petersre. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Sajnos az Egyesült Államokkal töltött békés napjai nem tartottak sokáig. Soha nem telepedett le igazán sehol, Arizona, New Jersey, Kalifornia és Wisconsin, valamint Európa számos országa között ingázott. „Anya minden évben elköltözött, néha évente kétszer” - mondta amerikai születésű lánya egy újságírónak.

1984-ben Allilujeva visszaköltözött a Szovjetunióba, azt állítva, hogy nem ismerte meg a szabadság fogalmát Nyugaton, és hogy a CIA díszállata volt. De ismét kiábrándult a Szovjetunióból, és 1986-ban visszatért az Egyesült Államokba, ahol megtagadta korábbi Amerika-ellenes kijelentéseit. „Nem bánhatod meg a sorsodat - mondta egyszer Allilujeva -, bár azt sajnálom, hogy anyám nem egy asztaloshoz ment feleségül”.

10 asszony, akik hírhedt diktátorokat szerettek

Képeken mutatjuk a hírhedt diktátorok feleségeit. Ezek az asszonyok álltak a világ legkegyetlenebb férfijai mellett.

Ő volt Sztálin, és ő Mussolini felesége - 10 asszony, akik hírhedt diktátorokat szerettek

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek forrása: Getty Images

Ezt is szeretjük