Sötét családi titkok a házasságban

A férfi és a nő is kötődésekkel, fogadalmakkal, családi mintákkal érkezik egy kapcsolatba. Van úgy, hogy épp azért jön létre a frigy, mert lélekszinten komoly üzlet köttetik.

Az esetleges sötét múlt figurái is a családhoz tartoznak, ha hallgatnak róluk, kitagadják őket. Ilyenkor az egymást követő generációk tagjai életének történései addig jeleznek, hogy valaki hiányzik, amíg az egyik családtag nem tesz valamit a rend helyreállításáért.

Sötét árnyék a családtörténeten

- A házasságomra vagyok kíváncsi - jelentette ki az egyik családállítási csoportban Virág, az ötvenes éveiben járó családanya. Volt valami olyan határozottság és keménység a hangjában, amire szinte mindenki felkapta a fejét a körben. - Azt szeretném tudni, megmenthető-e.
Mint kiderült, Virágnak abból van elege, hogy a férje mindig, mindenben igazat ad neki, és olyannyira alkalmazkodik hozzá, hogy reggelente például pontosan akkor kel, amikor Virág, azt eszi ő is, amit a nő megkíván, azt a filmet választja a tévében, ami a feleségének biztosan tetszene, egyszóval nincs saját ízlése, akarata, élete. A nő mindent megpróbált, hogy változtasson ezen. Már odáig jutott, hogy szándékosan gyötörte a férfit, így akarta lázadásra bírni, de semmi. Azaz ilyenkor még átszellemültebb mosoly jelenik meg a férje arcán, még kedvesebben és lelkesebben mondja: legyen úgy, ahogy akarod.

Virág képviselője a férjét képviselő csoporttaggal szemben állt be. Utóbbi azt mondta, hogy alázatot érez, legszívesebben letérdelne a felesége előtt.

A csoportvezető a családjáról kérdezte Virágot, aki sokáig hallgatott, majd elmesélte, hogy a felmenőinek nagy része Auschwitzban maradt. Akik túlélték és hazajöttek, soha nem beszéltek arról, hogy ott mi történt, illetve azokról sem, akik meghaltak. A holokauszt sötét árnyékként borítja be a családtörténetet.

Hárman jöttek be a körbe az áldozatok szerepében, és ekkor váratlan dolog történt. A férj leborult előttük, majd sírni kezdett.
- Mit tudsz a férjed nagyszüleiről? - fordult a nőhöz a csoportvezető.
- Nem értem ezt - válaszolta Virág a képviselőkre mutatva. - Őket nem érinthette a történet, hiszen katolikusok. A nagyapja még profitált is a háborúból, kisebb vagyont halmozott fel - itt hirtelen elakadt a szava. Másodpercekig megkövülve bámult előre, majd rekedtes hangon, nagyon halkan így folytatta: abból, hogy a nehéz helyzetbe került zsidó családok értékeit fillérekért felvásárolta, összeszedte, elvette.

Bosszú és vezeklés a nagyszülők nevében

A tettes és az áldozat családja olykor épp egy házasságban találkozik össze annak reményében, hogy együtt találjanak megoldást, avagy feloldozást a múltban történtekre.
Virág az Auschwitzban meghalt rokonai nevében nap mint nap bosszút állhatott a férjén - vagyis annak családján - azzal, hogy teljesen az uralma alá hajtotta őt.

A férfi pedig folyamatosan vezekelhetett a nagyapja nevében azzal, hogy mindenben alávetette magát a felesége akaratának, kényének, kedvének.

- A családállítás forradalmian új nézőpontot hoz be a gondolkodásunkba - vélekedik dr. Zseni Annamária, pszichiáter főorvos. - Egy nagyon nehéz század van a hátunk mögött, melynek történelme szinte csak szakadásokról, megtagadásról, elhallgatásról és túlélésről szólt. A transzgenerációs örökségek tehát halmozottan vannak jelen napjainkban. Ezért, amikor a problémáinkat vizsgáljuk, és megoldást keresünk rájuk, nem elég csupán a saját életünket figyelembe venni. Ki-ki gondolja végig a családjának történetét is. A 21. század felnőtt generációiban igen kevesen lehetnek, akiknek a felmenőit nem sértették vagy veszélyeztették aktuális társadalmi, politikai helyzetek, nem kellett szégyellniük az őseiket származásuk vagy tetteik miatt, vagyis tiszta és töretlen a kapcsolatuk a közvetlenül előttük élt generációkkal. Szinte valamennyiünket terhel a múlt században éltek sorsa.

Ételallergia a Don-kanyarból

Való igaz, jóformán minden családállítási csoportban akad olyan kliens, akinek a története történelmi hátteret kap. Csak néhány példa: találkoztam egy 28 éves lánnyal, aki annyira félt mások előtt beszélni, hogy alig mozdult ki otthonról. Nem volt párkapcsolata, de barátja is alig.

Régésznek azért tanult, mert így magányosan tudott dolgozni, napokig hallgathatott elmélyült kutatásra hivatkozva. A családfelállításon aztán kiderült, hogy a nagyapját évekre börtönben zárták - és csak kis híján nem végezték ki - az ötvenes években. A vádirat szerint lázító, felforgató beszédet mondott nagy nyilvánosság előtt a gyárban, ahol művezetőként dolgozott. A lányt ez mozgatta lélekszinten: nagyapjának a beszéd sokba került, inkább meg sem szólalt, nehogy úgy járjon, mint ő.

Részt vettem egy 30 éves lány családfelállításában, akiből valószínűleg sikeres ügyvéd lehetne, de inkább nonprofit vállalkozást alapított arra, hogy sziszifuszi küzdelmet kívánó ügyeket képviseljen: romákat, drogosokat, hajléktalanokat próbál segíteni. Amikor a sorozatos sikertelenségbe belefáradt a lelke, átmenetileg a környezetvédőkhöz csatlakozott. Világmegváltása mögött a holokauszt áldozatául esett rokonai állnak. Őket nem menthette meg, de majd megment helyettük másokat - ez köti őt.

És ide tartozik az a 25 éves fiú is, akinek a nyelészavara, rejtélyes ételallergiából eredő kiütései a Don-kanyarba visznek. A nagyapjának sikerült élve hazavergődnie a háborúból, ám soha nem tudta megbocsátani magának, hogy ő életben maradt, miközben a bajtársai, közöttük gyerekkori jó barátai odavesztek. A nagypapa azzal vezekelt, hogy haláláig szinte csak koplalt, éveken át jóformán kenyéren és vízen élt. A fiú vele szolidáris: ha ő nem evett, akkor neki sem megy le az étel a torkán.

Nehéz történetek terhei

Sokan furcsállják, hogy ez a módszer mindenkit az adott családhoz tartozónak mond, aki élet-halál kérdésben érintett: családtagok megmentőit vagy bántalmazóit, gyilkosait, a családtagok által megmentetteket vagy bántalmazottakat, megölteket, sőt, még azokat is - Virág, illetve a férje története erről szól -, akik nehéz sorsából a család valami módon profitált.

Miért is van erre szükség? Miért nem lehet elfelejteni az egészet, túllépni rajta, miért kell generációkon át cipelni nehéz történetek terhét?
A tettest azért kell elfogadnia az áldozatnak - és annak leszármazóinak is -, mert azzal, amit tett, olyan mértékben befolyásolta a családtörténetet, hogy a részévé vált, vagyis része a családnak is. Az áldozat pedig tudomásul veszi azt, ami történt, ez azonban nem jelent megbocsátást vagy felmentést.

A családállításokon előkerülő titkoknak ezért meghatározó szerepük lehet - mindig olyan dologra bukkanunk, ami erősen hat. De nem minden titokról és nem mindenáron kell fellebbentenünk a fátylat. A családi titkok többsége ugyanis olyan, amihez a később született generációknak nincs közük, nincs is joguk arra, hogy megismerjék azokat.
Elég, ha tudják, elődeik valamelyikét valami nagyon nyomasztotta - ez azonban az ő sorsa volt, aminek elviselésébe nem kell, nem is lehet besegíteni.

• titok
• családállítás
• féderer ágnes
• Lélek&Test