Az ön férje sok időt töltött a munkahelyén fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám!

Családi csoportkép 1900-ból

A 19. században és a 20. század elején az volt az elvárás, hogy a nők annyi gyereket szüljenek, ahányat csak tudnak. Az ideális család képe, az, hogy a nők a gyereknevelésben teljesedjenek ki, nagy nyomást jelentett. A nők egyetlen érvényesülési lehetősége a gyereknevelés volt: ezt akár hatalomként is megélhették, hiszen a fiatalok személyiségének alakítása a kezükben volt. 

Családi idill 1900-ból

Míg a 20. század legelején a szegényebb rétegek lányai a háztartásvezetéssel, addig a közép- és felsőbb rétegek leányai szépségük kifejezésével és a művészetek elsajátításával váltak éretté az asszonylétre. Lefordítva: mindennap frissen főtt étel, fegyelmezett gyerekek, tiszta lakás  - ezek jelentették a nők életcélját. Gazdagéknál pedig a zongorázó feleség idilli képe is társult az előzőekhez. Ezt várta el tőlük a társadalom. 

Közülük többen már gimnáziumban tanultak - csoportkép 1910-ből

Hazánkban a nők képzése a 19. század utolsó harmadában vált sarkalatos kérdéssé. Az egyetemi képzés megnyitásáért az 1890-es években küzdöttek, ekkor a felsőoktatást előkészítő leányoktatási intézményekről is vita folyt. Wlassics miniszter 1895-ös rendelete pedig megnyitotta az egyetemeken az orvosi, gyógyszerészi és bölcsész szakokat a nők előtt.

Sopron, Várkerület 62 - Jány Ferenc boltja - fotó 1900-ból

Az ipari forradalommal egyre több nő kapott munkát, ám szó sem lehetett arról, hogy ne menjenek férjhez. Ugyanis a házasságkötéssel és a gyerekneveléssel teljesedett ki az életük - vagy legalábbis ezt sugallták a nőknek az elvárások. Az 1900-as években Európa legtöbb országában a nők negyede volt kenyérkereső.

Nők csoportképen, 1903-ban

Egyre több nő szállt szembe a nemi kirekesztéssel. Az első érdekvédelemmel foglalkozó szervezet a tanítónők Mária Dorothea Egyesülete volt. 1885-ben alapították - és nem csak nők voltak az ötletgazdák között. A céljuk a nőnevelés előmozdítása volt. Ismeretterjesztő előadássorozatokat szerveztek, művészeti rendezvényeket tartottak, és harcoltak a nők egyetemre bocsátása mellett. A szülői értekezlet gondolata is az egyesület tagjaiban merült fel. 1945-ig működtek.