Így élt Oroszország történetének leghatalmasabb női uralkodója: férjétől vette el a trónt a rendkívül okos Nagy Katalin

II. Nagy Katalint Oroszország leghatalmasabb, legerősebb női uralkodójaként tartják számon. Trónra kerülése után az ország aranykorát élte: a cárnő támogatta a fejlődést, az oktatást, a művészeteket, politikai változtatásokat eszközölt, és bővítette birodalma területét.

Élete azonban korántsem volt egyszerű és cselszövésektől, bonyodalmaktól mentes. A trónt uralkodásra alkalmatlan férjétől, III. Pétertől vette át, később pedig számos nehézséggel kellett megküzdenie. Rengeteg pletyka keringett róla, szeretőiről és csillapíthatatlan szexuális éhségéről. A rendkívül okos, intelligens és művelt Katalin mindezek ellenére megőrizte erős pozícióját, és kézben tartotta az országot.

Nagy Katalin és III. Péter házassága

Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst néven született 1729-ben porosz családba Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg gyermekeként. Szülei előkelőek voltak, mégis kevés pénzük volt. 14 évesen választották ki a leendő uralkodó, III. Péter feleségévé. A fiatal lány nagyon elszánt volt: alapvetően francia neveltetésben és oktatásban részesült, de már a jegyesség alatt oroszul tanult, és tanulmányozta a népet, a kultúrát, hogy elnyerje Erzsébet cárnő szimpátiáját. 1744-ben ezért felvette az ortodox vallást is, így kapta a Jekatyerina Alekszejevna nevet.

Péterrel 1745-ben, 16 évesen kötött házasságot, kapcsolatuk azonban már az elejétől fogva boldogtalan volt. A férfi több szeretőt tartott, de később a nő is viszonyokba kezdett. Férjét sem felesége, sem az ország irányítása nem érdekelte igazán, az ambiciózus Katalin pedig nagyon unatkozott az udvarban. Sok szabadidejét olvasással töltötte ki, ennek köszönhetően egyre tájékozottabbá vált a politikában, a kultúrába és a művészetekben, illetve levelezőpartnerei között tudhatta a két kortárs filozófust, Voltaire-t és Diderot-t is. 

1754-ben életet adott egy fiúnak, a későbbi I. Pálnak, de a gyermek származása vitatott volt: kétségessé vált, hogy valóban III. Péter fia-e, vagy az asszony egyik szeretője az apja. Az anya egyébként későbbi írásaiban azt állította, a fiú Szergej Szaltikov grófé. Ennek ellenére nagyon hasonlított Péterre, és ő lett Katalin, valamint a trón örököse. Pált Erzsébet cárnő elszakította édesanyjától, ő taníttatta, ő nevelte fel.

Férjétől vette el a trónt

Péter 1762 januárjában lett cár, de sokakban ellenszenvet váltott ki, és alkalmatlannak bizonyult az uralkodásra. Akkor 33 éves felesége folyamatosan képezte magát, és hajtotta a vágy, hogy jobb legyen férjénél. A feszültség és az elégedetlenség egyre csak nőtt az országban, ezért Katalin elhatározta, hogy átveszi az uralmat, és titokban puccsot szervezett. Megnyerte magának a nemeseket és a katonaságot, majd amikor 1762 nyarán lebukott a tervük, gyorsan cselekedett: elrendelte Péter letartóztatását, és elérte, hogy hat hónap után, július 9-én lemondjon. Ezután őt kiáltották ki uralkodónak, amit férje állítólag nem is bánt igazán. Nem tudta irányítani az országot, és valójában nem is akarta. Péter július 17-én elhunyt, a feltételezések szerint felesége egyik szeretőjének testvére, Alekszej Orlov végzett vele. 

Uralkodása alatt aranykorát élte Oroszország

Katalint egyesek trónbitorlónak tartották, ezért több felkeléssel is meg kellett birkóznia, de sikeresen leverte őket. Uralkodása alatt rohamosan növekedett a birodalom: összesen körülbelül 520 ezer négyzetméterrel bővítette ki Oroszország területét, többek között a Krím-félszigettel és Litvániával. Felvilágosult uralkodónak tartotta magát, ezzel pedig a történészek is egyetértenek. Létrehozta a Szmolnij Intézetet a nemes lányok oktatására, valamint ő maga is könyveket és oktatási anyagokat írt, melyek mind a fejlesztést szolgálták. A kultúra is kiemelkedő lett, igyekezett behozni és elültetni az európai, felvilágosodott eszmét országában. 

A művészetek, a tudomány és az irodalom pártfogója volt: az ő korában fektették le a 19. századi orosz irodalom alapjait. Kapcsolatban állt a legjelentősebb enciklopédistákkal és filozófusokkal, a leghíresebb közgazdászok pedig a szentpétervári Szabad Gazdasági Társaság külföldi tagjai lettek. Az ő felkérésére költözött az orosz fővárosba, Leonhard Euler matematikus, fizikus és Peter Simon Pallas zoológus, botanikus is. Elrendelte az Ermitázs Múzeum építését, amely 1790-re már 38 ezer könyvnek és 10 ezer rajznak adott otthont.

Mindezek mellett igyekezett könnyíteni a jobbágyok terhein, és kormányzati reformokra is törekedett, azonban ezeket végül az erős bürokrácia ellehetetlenítette.  

Sokat pletykáltak szerelmi életéről

Katalin élete során nem titkolta, hogy szeretőket tartott, ellenségei pedig sok pletykát terjesztettek magánéletéről. Azt híresztelték róla, hogy rengeteg férfival folytatott viszonyt, orgiákon vett részt, és csillapíthatatlan szexuális vággyal rendelkezett. Bár valójában ez sem lett volna egyedi, ritka vagy megvetendő a korban, a szakértők szerint csak a féltékeny, alkalmasságát megkérdőjelező emberek találták ki róla mindezt: úgy vélték ugyanis, egy nő nem képes jól uralkodni, és nem is viselkedhet úgy, mint a férfiak. Szeretői száma valószínűleg nem sokkal haladta meg a 12-t, és való igaz, hogy kegyeltjeit nagy becsben tartotta: birtokokat, címeket adományozott nekik, és megnövelte hatalmukat.

Szeretői közül egyvalaki magasan kiemelkedett: Grigorij Alekszandrovics Patyomkin orosz politikussal és hadvezérrel különlegesen szoros kapcsolat alakult ki köztük. Az okos, vonzó ember részt vett a Péter elleni puccsban, és gyorsan elvarázsolta a cárnőt, aki birtokokat adott neki, és a legbefolyásosabb férfivá tette őt. Patyomkin városokat alapított, katonai reformokat alkotott, és szerepe volt a Krím-félsziget visszacsatolásában is. Katalin a döntéseiben is sokszor kikérte véleményét, és megfogadta tanácsait az ország ügyeit illetően. Állítólag titokban össze is házasodtak, szerelmükről pedig levelezésük mesélt. Végül két év után a cárnő vetett véget viszonyuknak, de ezután is kapcsolatban maradtak. Patyomkin 1791-ben hunyt el.

Nagy Katalin 1762-től egészen 1796-os haláláig Oroszország cárnőjeként uralkodott közel 34 éven keresztül. Élete során négy gyermeke született, és legidősebb fia, I. Pál követte a trónon. Oroszország legerősebb, legnagyobb női uralkodójának tartják, aki megerősítette és fejlesztette a birodalmat. Életét sokan feldolgozták. Több film és két sorozat is készült róla, melyek közül az egyikben Helen Mirren alakította, illetve május közepén jelent meg a Nagy Katalin - A kezdetek című széria, amelyben Elle Fanning bújt a bőrébe. Ez utóbbi azonban csak részben hű a történelmi tényekhez, és inkább szarkasztikus, humoros, abszurd módon, a képzelettel tarkítva dolgozza fel trónra kerülésének történetét.

A 20. század legbefolyásosabb női - Te felismered őket?

A 20. század is bővelkedett figyelemre méltó nőkben, akik hatalmas befolyással rendelkeztek. De vajon te mennyire ismered őket? Most tesztelheted a tudásodat a következő kvízzel. Képeken mutatjuk az előző évszázad legbefolyásosabb asszonyait, alatta pedig a lehetséges válaszokat: azt kell csak bejelölnöd, hogy kit látsz a fotókon.

Képek: Getty Images Hungary.

• nagy katalin
• orosz uralkodó
• cárnő
• császárnő
• befolyásos nő
• oroszország
• történelem
• női sorsok
• Lélek&Test