- Mindig eldobnak a férfiak!

A szerelemnek számtalan arca van, ha azonban neked mindig csak a könnyes felét mutatja, ideje elgondolkoznod, mi bújhat meg a háttérben. Fontos az is, hogy különbséget tudj tenni a valódi és az álruhás érzelmek között, melyek csupán egy űrt próbálnak pótolni benned.

Egy bimbózó kapcsolat majdhogynem mindig tökéletes, hiszen ilyenkor még mindkét fél a legjobb formájával kívánja elbűvölni a másikat, így nem érdemes abba a hibába esned, hogy csak azért, mert valaki megosztja veled ezt a felszínt, ő az igazi, a tökéletes számodra. Ha minden alkalommal már az örökkévalóságot látod a kezdeti fellángolásban, bizony sokszor megégethet ez a tűz, és saját magadnak okozol csalódást vele.

Ezen a ponton nem árt számba venni, hogy vajon miért mindig ugyanaz a forgatókönyv a szerelmi életedben? Az a nő, aki ilyen hévvel szeretne kötődni valakihez, mégis mindig rossz partnert választ a vágyott szerelemhez, valószínűleg legbelül pont attól fél, amit folyamatosan előidéz, vagyis, hogy valaki megsebzi, elhagyja.

Így voltaképp védve érezheti magát az, aki lélekszinten ebbe a bűvös játszmába keveredett. Családállítással azonban kiderítheted, hogy milyen problémák húzódnak meg ennek hátterében, és mi táplálja a belső, lappangó félelmedet, ami miatt nem tudsz valódi párkapcsolatot kialakítani. Ágnes válaszából megtudhatod, honnan kell kiindulnod, hogy rátalálj a kiváltó okra.

Kedves Ágnes!

Már megint megtörtént ugyanaz, ami az elmúlt években folyamatosan ismétlődik az életemben. A 35. születésnapomon is épp a legutóbbi szerelmi csalódásomat hevertem ki: egy hét SMS-küldözgetés és egy hét találkozgatás után belezúgtam valakibe, akiről aztán kiderült, hogy még mindig az exbarátnőjét szereti, teljes szívből. Sajnos ő már a sokadik volt a lehetetlen, elérhetetlen partnereim közül, aki alkalmatlan rendes, boldog párkapcsolatra. Pedig ez a mostani szerelem minden szempontból tökélynek látszott.

Lehet, hogy még mindig a szüleim válása kísért engem? Apám húsz évvel ezelőtt egy másik nő miatt hagyott el bennünket - és velünk, a két kamasz lányával sem volt kedve találkozni többé. Talán apám tettében, azaz ennek a rám gyakorolt hatásában kellene az okokat keresnem?

Kedves Ágnes, kérlek, segíts, hátha tudsz tanácsot adni abban, hogy hol lehet a probléma gyökere, és mi hozhat megoldást.

Előre is köszönöm a válaszod:
Karla

Kedves Karla!

Ez egy jó életkor, már tapasztalt vagy, de még nagyon fiatal. És igen, nagy valószínűséggel jó helyen keresgélsz, amikor apádhoz vezeted vissza a párkapcsolati sikertelenségedet. Az a lány, akinek az apjával való viszonya rendezetlen - túl szoros, vagy épp ellenkezőleg, elhidegült, haragos, számon kérő -, nehezen szabadul ebből az érzelmi kötésből.

Márpedig amíg ez a kötődés fennáll, jobbára csak nem választható férfiakat - például kalandra vágyó, idősebb, avagy nős férfiakat, illetve olyan elváltakat, akik nem akarnak új családot alapítani, netán olyan fiúkat, akik házasság és gyerekvállalás helyett inkább karriert építenek, és élvezik az életet - sodor az utadba az élet.

Mit lehet tenni? Rendezned kellene apáddal a viszonyodat.
El kellene fogadnod, hogy minden, amit édesanyáddal tett, az ő kettőjük dolga, és abba neked nincs beleszólásod. A legfontosabbat, az életedet megkaptad apádtól, így lehetőséged van arra, hogy valami jót kezdj a saját sorsoddal.

Annyit adott szeretetből is, amennyit tudott. A múltat megváltoztatni pedig nem tudod. Ha folyton azon rágódsz, hogyan lehetett volna, elmulasztod a jelen lehetőségeit. Ha képes vagy apádra jó szívvel gondolni, akkor arra is képes leszel, hogy valódi párkapcsolatot létesíts.

Azt, hogy édesanyád nevében haragszol-e apádra, netán azért nem mersz választható férfiakkal kezdeni, mert attól tartasz lélekszinten, hogy veled is megismétlődik, ami a szüleid házasságában történt, sajnos így nem tudom megmondani. A valódi ok családfelállításban derülhetne ki.

A változáshoz viszont erőt, az életedben pedig sok örömet kívánok!

Üdvözlettel: Féderer Ágnes

• szerelem
• csalódás
• családállítás
• hét kérdése
• Lélek&Test