Az ember igen rosszul jósolja meg, mi tenné boldoggá: a változás bizonyítottan sikert hoz

Az elmúlt néhány évben felbukkant egy új lélektani terület, a pozitív pszichológia, ami olyan alapvető dolgokat kutat, és kíván megérteni, mint a boldogság. Tanulmányok, könyvek, tudományos cikkek íródtak a témáról, ami bizony azt jelenti, egyre közelebb kerülünk a válaszhoz: mi teszi igazán boldoggá az embert? 

Az már bizonyossá vált, hogy az emberek nagyon rosszul jósolják meg, hogy mitől lennének boldogok. A legtöbbek olyasmik után vágyakoznak, mint megnyerni a lottót, gyerekeket szülni, fizetésemelést kapni. Az igazság azonban az, hogy egyik sem hoz az életedbe sokkal nagyobb boldogságot, mint ami már megvan.

Az újdonsült anyukák például azt állították, hogy gondozni a kisbabát közel sem olyan kielégítő, mint aludni egy jót. Ez teljesen érthető, hiszen szülés után borzasztóan sok érzés kavarog az emberben, és igen éles a váltás aközött, hogy egyik nap még csak magadról gondoskodtál, a másik napon pedig már egy új életért is felelős vagy. A hirtelen jött boldogság mámora pedig, mint a lottó megnyerése után, hamar elhalványul, és a későbbiekben csak még boldogtalanabb állapotot eredményezhet, mint amilyen előtte volt. 

Balszerencsésből optimista

Egy kutatás szerint a lottónyertesek kevésbé élvezik a mindennapokat, mint azok, akik egy autóbaleset következményeként tolószékbe kerültek. A tolószékes emberek azt gondolják, a jövőjük fényesebb lesz, ellentétben a lottónyertesekkel, akik tudják, hogy a pénz egyszer elfogy, és úgy élik mindennapjaikat, hogy ez a gondolat beárnyékolja azt. A kutatások azt mutatják, hogy könnyebb felfelé törni a mélypontról, mint lefelé menni a lejtőn. 

Az az igazság, hogy az általában véve vidám emberek boldogágát megzavarhatja ugyan a balszerencse, de csak igen rövid időre. A vizsgálatok szerint a legnagyobb mélypont után is fél-egy éven belül újra csúcsra kerülhet az ember. 

Ugyanez igaz fordítva az általában mélabús emberekre. A hirtelen jött öröm vagy jószerencse felemeli a boldogságszintjüket, de fél-egy éven belül a lelkiállapotuk visszatér a korábbi standard mélabúszintre. Azt még egyetlen kutatás sem állapította meg, miből ered valakinek az általános vidám vagy szomorkás hangulata. A legtöbb tudós az agyban és a génekben keresi a választ. 

A komfortzónán kívül

Deepak Chopra, író és alternatív gyógyító szerint a jó döntések meghozatala 40-50%-ban befolyásolja, hogy ki mennyire boldog. Szerinte a helyes döntés mindig hosszú távra szól. Egy új autó, amire régóta vágytál, hozhat magával örömmámort, de hamar elmúlik. Egy hosszabb vakáció vagy a nyugdíjas évek tervezése sokkal több, ráadásul hosszú időre szóló boldogságot ad, mert megadja a jövőbeni boldogságra való készülés örömét.

Másrészt, ha túllépsz magadon, és másokra is gondolsz, azzal bizonyítottan még nagyobb boldogsággal ajándékozod meg magad. A jótékonykodás ugyanúgy boldoggá tesz, mint az egészséges és szeretetteljes kapcsolatok ápolása. A jó házasság az idő teltével is egyre csak mélyül. A boldogság megtalálásának tehát nem kulcsa, hanem útja van: folyamatosan tenni kell azért, hogy elérd - vagy megtartsd - ezt az állapotot.

A boldogság nem random. Ahogy mindenki a saját szerencséjének kovácsa, úgy a saját örömének, elégedettségének is. A változtatás például bizonyítottan boldogságot, sikert, önbizalmat és elégedettséget hoz az emberek életébe, tűnjön bármilyen nehéznek is az első lépés.