Tizenéves lányokat rabolnak feleségnek a kirgiz férfiak - A kényszerházasságokban a bántalmazás is gyakori

A nőrablás gyakorlata annak ellenére, hogy hivatalosan bűncselekménynek számít, még mindig élénken él Kirgizisztánban.

kirgiz par
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A menyasszonyrablás Magyarországon még mindig része a hagyományőrző lagziknak. A humorosnak vélt szokás itthon csupán abból áll, hogy amikor a vőlegény nem figyel, a férfiak elragadják a menyasszonyt. Párja feladata az, hogy megtalálja, és visszaszerezze szerelmét, és bebizonyítsa, hogy kiérdemelte az arát. Kirgizisztánban azonban ez a fogalom teljesen mást takar: egy borzalmas tradíciót, ami örökre tönkreteheti a nők életét. 

A közép-ázsiai országban a férfiak gyakran az utcáról rabolnak el fiatal lányokat, majd erőszakkal kényszerítik őket házasságra. A nőknek nincs más választása, mint beleegyezni a frigybe.

Nőrablás Kirgizisztánban

Az Ala-Kachuu nevet viselő szokás régóta jelen van a Kirgizisztánban, és bár illegálisnak számít, illetve tízévnyi börtönbüntetést vonhat maga után, a mai napig nem kopott ki a gyakorlatból. Az UNICEF adatai alapján 2019 első felében 118 nőrablásról tudtak, a legfrissebb statisztikák szerint pedig az országban 11-ből egy lány már 15 és 19 éves korára házas. A szervezet azonban biztos benne, hogy a valós adatok ennél jóval elkeserítőbbek, rengeteg esetről ugyanis nem szereznek tudomást. A becslések szerint az ottani házasságok több mint fele lányrablásból született, és évente körülbelül 12 000 hasonló eset történik.

menyasszonyrablas 1
Fotó: YouTube

A gyakorlat lényege, hogy egy fiatal férfi a barátai, családtagjai segítségével elrabol vagy elraboltat, gyakran a nyílt utcáról, egy általában tizenéves vagy húszas évei legelején járó lányt, akit már előre kinézett magának. A legtöbbször a leendő vőlegény szülei vagy rokonai házába viszik, és ott tartják legalább egy éjszakán keresztül. Van, hogy ez idő alatt megerőszakolja az áldozatot, de néha a családtagjai igyekeznek rábeszélni, hogy egyezzen bele a házasságba. Gyakran egy fehér kendőt próbálnak a fejére kötni, és ha ez sikerül, az azt jelenti számukra, hogy rábólintott a frigyre. Az itt töltött idő után pedig egyébként is mindenki azt feltételezi, hogy a lány nem szűz, így családja nem fogadhatja vissza a hatalmas szégyen miatt. De az elrabolt nőknek amúgy sincs más választása: ha egyszer már elragadták őket, muszáj a férfival maradniuk.

Az esküvői előkészületek egyébként már a nőrablás előtt elkezdődnek: a családtagok feldíszítik a házat, beszerzik a ruhákat, nekiállnak a főzésnek, és várják, hogy megérkezzen az erőszakkal elhurcolt menyasszony. A férfinak és rokonainak ugyanis akárhogy is történik meg az esküvő, mindenképpen örömteli eseménynek számít.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Egy fiatal nő sem lehet biztonságban

A legtöbb eset az elmaradottabb településeken, kisebb városokban, falvakban történik, de a fővárosban, Biskekben sem ritka a jelenség. A fiatal lányok rettegnek attól, hogy elrabolják őket, hiszen tudják, hogy nem kevés rá az esély. Van, hogy az utcán, akár az iskolák, egyetemek környékén fényes nappal rángatják be a fiatalokat az autókba. Egyes szülők ezért sehova nem engedik el egyedül gyermekeiket.

De előfordul az is, hogy a férfiak családja pénzért cserébe megegyezik a feleségnek kiszemelt fiatal szüleivel, persze gyermekük tudta nélkül. Így néha saját apja és anyja adja el a lányokat. Az szintén nem ritka, hogy miután értesültek elrablásáról, ők maguk is igyekeznek rábeszélni arra, hogy menjen bele a házasságba. 

A rablások általában mentális, fizikai és szexuális erőszakkal is járnak, és az így született házasságokban a bántalmazás is gyakori. A fiatal nők nagy része nem mer megszökni, hiszen retteg a következményektől, de az is közrejátszik a döntésben, hogy családja nem nézné jó szemmel az ellenállását, és nem is fogadnák vissza őt. Az elnyomás, a kényszerítés és az erőszak sokszor öngyilkosságba hajszolja a feleségeket.

Miért teszik ezt a férfiak?

A nőrablás gyakorlatának több oka is van amellett, hogy valamilyen szinten még mindig a bevett szokások részét képezi, bár erről megoszlanak a vélemények. Az országban a 18. életévüket betöltött férfiaknál a nős családi állapot az ideális, így amikor elérik ezt a kort, a társadalom és rokonaik nyomást gyakorolnak rájuk, hogy házasodjanak meg minél hamarabb. A kevésbé előnyös kinézetű, esetleg fogyatékkal élő férfiak esetében még gyakoribb a nőrablás, illetve a bűnelkövetők mutatnak rá nagyobb hajlamot. Mindemellett az is hozzájárul, hogy a fiataloknak kevés lehetőségük van az ismerkedésre a kis falvakban, így ha nem találtak párt, rabolnak maguknak egyet. A szegénységben élő szülők pedig sokszor a pénzhez jutás céljából adják el lányaikat.

Ezért olyan nehéz változást előidézni

Az emberi jogi és nőjogi szervezetek már régóta küzdenek a szörnyű hagyomány ellen, és számos tüntetés is igyekezett felhívni az ország, a világ figyelmét a súlyos problémára. A helyzet azért nehéz, mert Kirgizisztánban egy bárány élete nagyjából négyszer értékesebb, mint egy fiatal nőé. A szokás túl régóta él a köztudatban, és általában sem az áldozatok, sem családtagjaik nem jelentik a bűntetteket. Ha mégis eljutna az eset a hatóságokig, ott nem veszik elég komolyan, sokszor teljesen szemet hunynak a bejelentés felett, vagy elintézik csupán annyival, hogy a lány beleegyezett a házasságba, így nem történt bűncselekmény. Annak is fennáll a veszélye, hogy a férj bosszút áll a megszökött vagy erőszakot, kényszerházasságot jelentő feleségen, így érthető, hogy a fiatal nők félnek meglépni ezt.

A legtöbb áldozat beletörődik sorsába, és vagy a bántalmazást, az erőszakot eltűrve éli le életét, vagy pedig az öngyilkosságba menekül. Előfordul, hogy sikerül kiszabadulniuk a kényszerházasságokból, ám ez viszonylag ritka. A szervezetek természetesen tovább küzdenek a nőrablás hagyománya ellen, de egyelőre kevés az esély arra, hogy véglegesen felszámolhassák a tradíciót.

Kislányokat kényszerítenek prostitúcióra a bordélyban

Létezik egy falu a bangladesi Rajbari településen, a Padma folyó mellett, amely minden szempontból teljesen más, mint a többi. Ez Daulatdia, a világ legnagyobb bordélya. Szinte minden nő, aki itt él, prostituáltként dolgozik, de a legtöbben nem önszántukból álltak szexmunkásnak: sokan közülük még gyermekek vagy éppen tinédzserek. Az 1600-2000 örömlány átlagosan 3000 férfit szolgál ki naponta.

10 éves kislányokat kényszerítenek prostitúcióra a világ legnagyobb bordélyában - Belső képeken Daulatdia

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary, YouTube.

Ezt is szeretjük