Ezért marad hűséges a férfi a tudomány szerint

Sok mindentől függhet, mi kell ahhoz, hogy az ember kockára tegyen egy stabil viszonyt pusztán kíváncsiságból, netán a szimpla jóllakás kedvéért.

A tudomány is többféle választ adott már, a biológiai meghatározottságtól a társadalmi elvárásokig. Íme, a legfontosabb nézetek.

Poligám állatvilág

A mintegy ötezer emlősfaj közül csupán 3-5% azoknak az aránya, ahol a hím és a nőstény egy egész életre választják egymást társnak. A farkasokon vagy a hódokon kívül többek között mi, emberek is ebbe a körbe tartozunk. Ugyanakkor a tudósok többféleképpen is meghatározták már a monogámia fogalmát.

Különbséget tesznek a szociális és a szexuális monogámia között. Előbbi ugyanis nem egyenlő a szexuális kizárólagossággal: itt csupán arról van szó, hogy a pár összetartozik, védelmezik egymást és a közös utódokat, de ez nem jelenti azt, hogy szexuális értelemben is kézenfekvő az egymás iránti hűség. A másik oldal, vagyis a szexuális monogámia pedig nem feltétlenül jár kéz a kézben a szociális vonatkozással: tehát a csakis egymással megosztott élvezet nem garantálja, hogy más értelemben is egységet alkot a pár, vállalva a közös terheket.

Megcsalásra kódolva?

Az evolúciós pszichológia követői szerint a férfiak nagyobb valószínűséggel esnek kísértésbe, amire persze fejlődéstörténeti magyarázattal szolgálnak: ez nem más, mint a hímekhez kötött szaporodási stratégia, vagyis a pasik fő szempontja, hogy minél több egészséges utódot hozzanak létre, virágról virágra szállva.

Épp az utódok érdekében tartják fontosnak, hogy a nő viszont monogám maradjon, hiszen kell valaki, aki gondoskodik a nevelésről.

Viszont a hűtlenségkód a szebbik nemnél is működik evolúciós szempontból, ugyanis a nőknek is érdeke, hogy az utód egészséges legyen, ehhez pedig minél több - jó géneket hordozó - apajelölttel kell találkozniuk.

Csak a gyerek kedvéért?

A férfi és nő közötti elköteleződés feltehetően a gyerekek jólléte miatt alakulhatott ki, legalábbis erre vezetik vissza a szociális monogámiát. Ugyanakkor ez a fajta kötelék sokféle kapcsolati mintához alkalmazkodhat. Pepper Schwartz, a Washingtoni Egyetem professzora szerint bármelyik fajta monogámiáról is legyen szó, a hűség inkább döntés, illetve társadalmi elvárás eredménye, mint természetes állapot.

Egyetlen olyan állat létezik, amely örökre választja a párját, és ebben az értelemben tisztán monogám, a vadlúd: miután elveszítette a társát, többé már nem párosodik.
Daniel Kruger evolúciós pszichológus is hasonló véleményen van, mint Schwartz professzor: ugyan megjegyzi, hogy az emberi faj szinte egyedülállónak számít az emlősök között abban a tekintetben, hogy a férfiak is kiveszik a részüket az utódgondozásból, alapvetően szerinte is poligámok vagyunk.

Az pedig, hogy végül bármelyik fél félrelép-e, a költség-hasznon elv alapján dől el, vagyis az ember egyszerűen aszerint cselekszik, hogy mi éri meg neki. Tehát a monogámia szexuális és szociális értelemben is leginkább döntés kérdése: befektetés, ami megtérülhet a kapcsolatban, de az evolúciós pszichológia szerint nem természetes állapot.

Mit gondolsz erről a nézőpontról?

• párkapcsolat
• féltékenység
• megcsalás
• hűtlenség
• párkapcsolati probléma
• Lélek&Test