Ezért marad hűséges a férfi
Egy gén állhat a háttérben
Egyes kutatások szerint biológiai tényezőkön múlik, hűséges vagy épp csapodár a férfi.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Évszázadok óta sok nőben és tudósban fogalmazódott meg a kérdés: vajon miért képes néhány férfi a hűségre, míg mások nem mutatnak hajlandóságot a monogámiára? Tényleg csak elhatározás kérdése volna az egész, vagy biológiailag meghatározott tényezők döntenek?

Erre a kérdésre egyelőre nem tudunk biztos választ adni, de egy apró testű, bundás emlősön, a pockon végzett kutatások talán útmutatóul szolgálhatnak, mivel bizonyos szempontból nagyon hasonlóan működik az emberhez.

Monogám vagy szabados?

A tudósok azt találták, hogy a hím mezei pocok monogám természetű, és az utódok felnevelésében egyenlő arányban osztozkodik. Rokona, a hegyi pocok azonban szabados lelkületű, a szexben a változatosságot kedveli, és főleg az olyan egyéjszakás kalandokra szakosodik, melyek kevesebb, mint egy percig tartanak.

A pockok párválasztó stratégiájában megfigyelhető eltérés az agyból ered. A hím mezei pocok párválasztását egy 24 órás maratoni párzás követi. Ez a szexuális tevékenység pedig örökre megváltoztatja az agya felépítését.

A hűségreceptor

Egy AH - anterior hipotalamusz - elnevezésű agytájék elraktározza partnere illatát és érintését, minek következtében a kérdéses hímpocok durván elutasítja majd az összes többi nőstényt.

Ez az örömteli nap az újdonsült pocokpár életében nemcsak élményként felejthetetlen, biológiailag is szükséges. Az, hogy a hím emlékeibe beleivódik a párja, és ezáltal a szerelemért, illetve a szerelmi vágyért felelős agytekervényei egyesülnek, ezért örök életre ezt az egy nőstényt fogja csak szeretni.

A félrelépés okai

Persze, a félrelépésnek lelki okai is lehetnek. Nézd meg, mit mond a szakértő a megcsalásról!

Hormonok

Szex közben mind a mezei, mind a hegyi pocok vazopresszint, illetve dopamint bocsát ki, de csak a mezei pocok agyában létezik olyan vazopresszinreceptor, amely a monogámia kialakulásához szükséges. Mikor a tudósok kísérleti úton blokkolni kezdték ezeket a monogámiaindukciós vazopresszinreceptorokat a mezei pocoknál, szexpartnereikhez ők sem kötődtek többé. A szerelemért, illetve a szerelmi vágyért felelős agytekervényeiknek nem sikerült egyesülniük.

A mezei pocok és a hegyi pocok vazopresszinreceptorai között tapasztalható eltérés genetikai eredetű. A monogám pocok vazopresszinreceptorának génje hosszabb, a szabados pocoké pedig rövidebb. Mikor a tudósok beültették a hosszabb génváltozatot a hegyi pocok szervezetébe, a szabados lelkületű pocok is monogám lett.

Bár elképzelhető, hogy az emberi agy biológiája a pocokénál valamivel bonyolultabb, a vazopresszinreceptornak ugyanez a génje az embereknél is megtalálható. Egyes férfiaknál a hosszabb, másoknál a rövidebb változatban. Egy svédországi kutatásból kiderült, hogy a vazopresszinreceptor génjének hosszabb változatával rendelkező férfiak dupla annyi eséllyel mondanak le az agglegényéletről, és választanak maguknak egyetlen nőt egy életre.

Cikkünk Louann Brizendine A férfi agy című könyvének segítségével készült.

A hihetetlen sikerű A női agy izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátria professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót.

Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatokkal szolgál a nemek közti különbségekről az agresszió levezetésében, a térbeli tájékozódásban vagy az arckifejezések értelmezésében.

Kiadja a Libri Kiadó
Ára 2980 Ft
A könyvet itt rendelheted meg
Ezt is szeretjük