- Feladom magam a kapcsolataimban

Mit mond szakértőnk?

Lehetséges, hogy tudattalanul egy női felmenőd mintáját követed, aki elveszítette az önmagában való hitét.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Ha nem mersz önmagad lenni a párkapcsolatban, és feladod magad, nem zárható ki, hogy saját negatív tapasztalataid tépázták meg az önbecsülésed, ám a családállítás elmélete szerint könnyen elképzelhető az is, hogy tudattalanul egy női felmenőd mintáját követed, aki párkapcsolatában elveszítette az önmagában való hitét. Ez a lehetőség merült fel levélírónk esetében is.

Kedves Ágnes!

35 éves nő vagyok, egyedül nevelem nyolcéves fiamat. A férjemtől több mint hat éve váltam el, azóta két kapcsolatba is belefutottam - a második jelenleg is tart.

Az első férfi úgy intézte a dolgainkat, hogy a gyerekem ne lehessen részesük, amiben sajnos én is partnere voltam. A jelenlegi párom eleinte olyan benyomást keltett, mintha a gyerekemmel együtt fogadna el, de a jelek szerint ez is csapdának bizonyult.

És itt jön a képbe az önbizalom, pontosabban annak a hiánya: mindkét esetben az lehetett a legnagyobb gond, hogy feladtam önmagam. A Halak jegyében születtem, így nem okoz gondot számomra az azonosulás a szeretett személlyel. Ilyenkor szinte megszűnök: átadom az irányítást a társamnak, és minden lehetséges módon támogatom őt, miközben a saját és a gyermekem érdekei háttérbe szorulnak.

Mikor felébredek, általában már késő - bármennyire szerettem valamikor az illetőt, többé nem akarok tőle semmit. Tisztában vagyok vele, hogy ez az én hibám is, és igyekszem változni.

Most újfent a kapcsolat kiábrándulós részénél járok, amit a párommal is közöltem, bár valószínűleg nem úgy, ahogy kellett volna. Én nem tudok durván, nyersen, odamondogatósan kommunikálni. Semmiképpen sem akarom megbántani a másik embert, aki viszont így nem, legalábbis nem teljesen érti, hogy mi az, ami zavar vagy bánt, és mi az, amire vágynék. Úgy érzem, ördögi körbe kerültem.

Hogyan állíthatnám végre helyre az önbecsülésemet? Hogyan tudnék hinni magamban és a világban is? Ha így megy tovább, örök boldogtalanságra ítélem magam, de a fiamat is, akivel amúgy sem felhőtlen a viszonyunk. Nem várt gyerekként érkezett, az elfogadásával pedig sok gondom volt, talán van még ma is.

Tudom, hogy a kulcsot a szeretet jelenti, erőszakolni azonban nem tudom. Ha így nő fel, milyen emberi kapcsolatai lesznek, hogy tud majd kiállni magáért?

Remélem, még semmi sincs későn. Nyitott vagyok, illetve fejlődőképes - ha a magam tempójában is.

Várom javaslatodat: Baba

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Kedves Baba!

Abból, amit leírtál, én úgy látom, hogy a kulcs nagy valószínűséggel a házasságodnál, pontosabban a volt férjednél, a gyereked apjánál, vagyis a hozzá fűződő viszonyodban van. De lehet az is, hogy még egy lépéssel visszább kellene mennünk.

Ha egy anya nem tudja elfogadni a fiát, annak lehet az is az oka, hogy tudattalanul folyton a férjét látja benne - ezen a fia iránt érzett szeretet tudatos erőltetése sajnos valóban nem segít, bármennyire próbálkozik is az illető.

Azaz, ha hozzám jönnél el családállításra ezzel a problémáddal, a következőket kérdezném meg: hogyan lett vége a házasságodnak? Vajon lezártad-e lélekszinten is a volt férjeddel a kapcsolatodat?

És az említett még egy lépés vissza: milyen volt a szüleid házassága? Milyen a kapcsolatod édesapáddal?

Ízlelgetem ezeket a szavakat is: önbizalom, önbecsülés, hit. Vajon ki bántott meg úgy téged, hogy megingatta a magadba vetett hitedet is?
Vajon kit bántottak meg annyira a női felmenőid közül, hogy az megingatta a magába vetett hitét is?

Lehet, hogy valamilyen családi történet, minta hat rád, amihez bevonzottál egy megfelelő férfit, a férjedet? A gyereked - aki minden további párkapcsolatodban is főszerepet játszik - pedig azzal szembesít, hogy valamit tenned kellene a FÉRFIAKKAL - így, csupa nagybetűvel - való viszonyod rendezéséért? Amivel akár a családi rendszered működésében bekövetkezett zavar is helyreállna?

Csak látszólag bonyolult, amit leírtam, egy felállításban valószínűleg szépen kirajzolódnának a dinamikák.

Üdvözlettel: Féderer Ágnes

Ezt is szeretjük