Ezért nem akar gyereket a párod!

A gyermek érkezése kétségkívül fenekestül felforgatja az újdonsült szülők életét, és mélyreható érzelmi és szerepváltozást okoz nekik. Épp ezért nincs abban semmi meglepő, hogy olykor mindkét fél elbizonytalanodik a kérdésben, vagy akár alaposan meg is retten a feladattól.

Gyakran még a legelszántabb nők is félelmekkel küzdenek - attól tartanak, hogy elvesztik az identitásukat, a karrierjüket, és kételkednek abban is, hogy meg tudják oldani a gyereknevelés feladatait.

Bár sokszor úgy tűnik, a férfiakat nem érinti meg annyira a gyerekvállalás kérdése, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne ábrándoznának ők is az utódról. Ám különböző körülmények hatására számtalan ellenvetés merülhet fel bennük, melyek útját állhatják a család bővülésének. Íme, néhány ok, ami miatt a férfi retteg az apaságtól.

Életmódváltás

Néhány férfi nem elsősorban az utódot, hanem a vele járó életmódváltást szeretné elkerülni. Ők elsősorban azért nem akarnak gyereket, mert az azt jelentené egyúttal, hogy addigi kellemes életüket - a szexuális részéről nem is szólva - kellene feladniuk. Ezzel a problémával sokaknak már az elköteleződés felé tett lépésekkor is meg kellett küzdeniük, ez pedig a következő lépcsőfok. A férfiak félelmei között szerepelhet, hogy a gyerek születése után megromlik a párkapcsolat, mert a párjuk figyelmét kizárólag a baba köti le, ezzel pedig ők háttérbe szorulnak. Már nem a férfi lesz a figyelem középpontjában, le kell mondania felelőtlen gyermeki énjének önzőségéről, de a spontaneitása és a szabadsága is jócskán megnyirbálódhat.

Sztereotípiák

A férfi családról alkotott elképzeléseit különböző sztereotípiák és előítéletek is övezhetik. A félelmeket erősítik azok a félinformációk is, melyeket nem családos ismerőseitől hall, vagy épp olyan kisgyermekesektől, akik a rossz tapasztalatokra hegyezik ki mondandójukat. Álmatlan éjszakákról, állandó fáradtságról, a szexuális élet hiányáról és az anya elhidegüléséről panaszkodnak, ezek az elbeszélések pedig igazolásként szolgálhatnak számára ahhoz, hogy minderre neki nincs szüksége. Igaz, hogy az ilyen és hasonló rossz tapasztalatok nem nélkülöznek minden alapot, hiszen, főleg az első hetekben, az anya valóban több figyelemmel fordul az újszülött felé - a férfi pedig  kiszorítottnak érezheti magát a szoros anya-gyerek kapcsolatból. De mindez nem szükségszerűen fajul konfliktusig és vezet elhidegüléshez.

Az anyagiak és a támasz

A férfi egyik legalapvetőbb félelme a gyerekvállalás kapcsán az, hogy meg tudja-e védeni és el tudja-e látni a családot. Bár ma már nem feltétlen elvárás a férfival szemben, hogy ő legyen a család egyedüli eltartója, az újszülött érkezésével mégis gyakran hárul rá ez a feladat. Míg azelőtt két fizetésből ketten éltek, most egy fizetésből kell hármójuknak megélni. Ez a helyzet több szempontból is új kihívások elé állíthatja a férfit: nemcsak anyagilag, de közben érzelmileg is támaszt kell biztosítania a családnak, és a háztartási feladatokból is ki kell vennie a részét.

Mint a saját apja?

Bár azt gondoljuk, a férfiak kevésbé pszichologizáló alkatok, azért az apaság súlyáról mégiscsak eszükbe juthat a saját apjuk is. Főleg, ha ő nem volt éppen a helyzet magaslatán, akkor ez két oldalról is befolyásolhatja a férfit. Egyrészt fél attól, hogy olyan lesz, mint ő, vagyis nem lesz elég jó apa. Akiknek rossz kapcsolatuk volt a saját édesapjukkal, attól szoronghatnak, hogy ugyanazokat a hibákat követik el. Másrészt ő képviselheti számára az apamintát, ami azt sugallhatja, hogy minden apa ilyen - vagyis az apaság dönti romlásba a férfi életét.

Sok férfi, aki tisztában van azzal, hogy az apaság életének legmélyrehatóbb átalakulása, akár túlzottan görcsös is lehet a kérdéssel kapcsolatban. Ugyanakkor számtalan példa létezik arra, hogy a bizonytalan férfi számára is elbillen a mérleg egy-egy pozitív tapasztalat hatására. 

• párkapcsolat
• apa
• férfi érzelmek
• gyermekvállalás
• apa és anya
• Lélek&Test