Milyen egy esküvő Észak-Koreában? A szokatlan tradíciókat minden párnak kötelező betartani

Észak-Koreában a szigorú szabályok és a hagyományok az esküvőket is átszövik. A párnak tartania kell a szokatlan tradíciókat.

Esküvő Észak-Koreában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Minden országban eltérnek kicsit az esküvői hagyományok, és világszerte bőven akadnak olyan szokások, melyeket kívülállóként egészen furcsának tarthat az ember. A titokzatos Észak-Korea házasságkötési szabályai azonban jóval kevésbé ismertek a többinél, hiszen a diktatúrában erőteljesen korlátozzák az információk kiszivárgását.

Egy disszidens viszont részletesen elmesélte az NK Newsnak, hogyan is zajlik egy szertartás az országban. Annyi biztos, hogy teljesen másképp, mint itthon, ott ugyanis az esküvő nemcsak a szerelmesekről szól, hanem a kormányról és a vezérekről is.

Ilyen egy esküvő Észak-Koreában

A ceremóniák általában teljes mértékben követik az Észak-Koreában jól ismert, generációkon átívelő hagyományokat. Az arák tradicionális, színes ruhákban, hanbokokban mondják ki az igent. Ezek gyakran halvány alapon élénk mintásak, de sok esetben egészen harsány, pink vagy piros színekben pompáznak. 

Az, hogy a ceremóniák mennyire nagyok, fényűzőek, itt is az anyagi helyzettől függ. A szegényebbek csak a szűk család és a barátok körében esküsznek meg egy kicsi, otthoni szertartás során, és házilag készített ételekkel ünnepelnek. Ha a résztvevők közül valaki nem engedheti meg magának, hogy ajándékot vigyen, akkor finomságokat főz helyette. Szintén gyakori, hogy bérlik az eladóktól a díszeket, a ruhákat, és szinte az összes kiegészítőt, majd a fotók elkészülte után azonnal visszajuttatják őket a tulajdonosaiknak.

Az elit, gazdag jegyesek ellenben hatalmas partikat csapnak, és luxuskörülmények között, például hotelokban fogadnak örök hűséget egymásnak. A meghívott vendégek száma egyben a pár társadalmi státuszára is utal. A párttagoknak az esküvők arra is szolgálnak, hogy megmutassák rajtuk keresztül, milyen fontos, elismert emberek is valójában, ezért igyekeznek minél nagyobb, különlegesebb lagzikat szervezni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A szertartás elmaradhatatlan elemei

Észak-Koreában régi hagyomány, hogy egy élő tyúknak és egy élő kakasnak is jelen kell lennie a szertartáson. Az emberek datolyát és virágokat adnak a tyúk szájába, míg a kakaséba vörös chilit tesznek. Hogy pontosan mit is jelképez ez a tradíció, azt nem tudni pontosan, de valószínűleg úgy tartják, szerencsét hoz a szerelmeseknek.

A párnak a nagy napon az államnak és a vezéreiknek is ki kell fejeznie háláját. Éppen ezért a menyasszonyi csokrot nem a koszorúslányok kapják, hanem a ceremónia után rögtön kötelező meglátogatniuk az egykori vezér, Kim Ir Szen szobrát, és itt helyezik el a virágokat tiszteletük jeléül. Sok szerelmes a fotókat is itt készíti el. Az sem mindegy azonban, hogy mikorra szervezik az esküvőt: február 16-án és április 15-én ugyanis szigorúan tilos kimondani az igent, hiszen ekkor volt Kim Dzsongil és Kim Ir Szen születésnapja.

Az ünneplés végeztével szó sincs arról, hogy az újdonsült házasok nászútra menjenek, ez a fogalom ugyanis egyáltalán nem is létezik Észak-Koreában. A párnak másnap már kötelező újra munkába állni. Az esküvő után a legtöbben egyébként a férfi szüleihez költöznek, mivel csak akkor kaphatnak saját lakást, ha az állam kirendel nekik egyet. Erre pedig általában várni kell, méghozzá nem is keveset.

Régi fotókon Észak-Korea fővárosa

Észak- és Dél-Koreáról a második világháború óta beszélhetünk, ekkor osztották ugyanis ketté az egyébként kacifántos történelemmel bíró Koreát. A város látképét manapság a szocialista realizmus határozza meg, de nem volt ez mindig így. Phenjan egykor Korea vallási fellegvárának számított, a települést sújtotta háborúkban azonban az emlékművek többsége odaveszett. Nézd meg képeken, hogyan éltek a japán megszállás alatt, a 20. században az emberek!

Ilyen volt Észak-Korea fővárosa a múlt század elején: ritka felvételek kerültek elő

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük