Érdemes magadat hibáztatnod, ha megcsal a párod?

Ahány ember, majdnem annyiféle vélemény létezik arról, ki a felelős a megcsalásért: van, aki a párját okolja, míg más a csábítót, ám kevesen akadnak, akik ne keresnék mindemellett önmagukban is a hibát - még akkor is, ha ez tévútra visz.

Amikor kiderül a félrelépés ténye, a legtöbb megcsalt fél ugyanazokon az érzelmi stádiumokon megy keresztül - a haragtól és kétségbeesésétől a szomorúságon át az önostorozásig -, míg elkezdi fontolgatni, hogy folytassa vagy befejezze a kapcsolatot.

Bár a megcsalás a leggyakoribb szakítóok, mégis sokkal több nő bocsát meg hűtlen párjának, mint ahány férfi. Ahhoz viszont, hogy folytatni tudják a közös életet, gyakran esnek abba a csapdába, hogy csökkenteni igyekeznek a másik felelősségét.

Főleg, ha az illetékes erre maga is rájátszik. A megcsaló fél rengeteg mindenre hivatkozhat, hogy elhárítsa a bűntudatát, és ezt jó néhányan meg is teszik. Nem tehetek róla, a feleségem kikészít az örökös nyaggatásával; az egész a nehéz gyerekkorom miatt van; ő csábított el a túlzottan kivágott ruhájában - mindez csak néhány a lehetséges mondatok közül. 

Ám ha ez így is lenne, és a férfi tényleg nem tudna uralkodni magán, akkor mit lehetne várni tőle az élet bármely területén? Hiszen egyértelmű, hogy a felmerült problémákra létezik más megoldás is a félrelépésen kívül. Persze, hasznos dolog az önvizsgálat, ám ezúttal inkább csapdának bizonyul, amelyet az a tévhit is táplál, hogy ha egy férfi boldog otthon, akkor nem fog félrelépni.

Miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy nem létezik olyan kapcsolat, amelyik minden szempontból tökéletes lenne, és az együtt töltött idő alatt is sok minden változhat. Ám ezek egyike sem elég indok a hűtlenségre, hiszen számos más lépés van, amit mindkét félnek számos lehetősége van arra, hogy kijavítsa a hibát, ha van, vagy jobbá tegye a kapcsolatot.

Ám a félrelépés oka általában még csak nem is a kapcsolat minőségében, sokkal inkább magában a félrelépőben keresendő. Lehet, hogy identitásválsággal, önértékelési vagy impulzuskontroll-zavarokkal küzd. A kutatások szerint a megcsalás legtöbbször nem is a másikról vagy a másiknak szól, hanem egészében önmagukról.

Sok nőnek viszont határozott kép él a fejében arról az ideális énről, aki minden helyzetre tudja a megoldást, és önmagát hibáztatja, ha ez neki nem sikerül. Így aztán sokan elhiszik, hogy tényleg keveset foglalkoztak a párjukkal, vagy nem viseltek elég rövid szoknyát.

Ennek több esetben az a hátulütője, hogy az illető hölgy letáborozik egy számára nem megfelelő ember mellett. Olyasvalakinek igyekszik megfelelni, akitől nem kapja meg a támaszt, figyelmet és közelséget, amire valójában vágyik - miközben folyamatos, kilátástalan küzdelmet vív azt remélve, hogy ha majd jól csinálja, és elég figyelmes, türelmes, szép lesz, eléri a másiknál, amit szeretne.

Mi a véleményed?

• párkapcsolat
• megcsalás
• hűtlenség
• női hiba
• Lélek&Test