Akik egyik napról a másikra eltűnnek a saját életükből: Japánban egyre nagyobb méreteket ölt a johatsujelenség

A johatsujelenség nagyon különleges, ezek az emberek egyik napról a másikra nyom nélkül tüntetik el magukat.

Emberek eltűnése Japánban johatsu
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amikor az ember úgy érzi, hogy összecsaptak a feje fölött a hullámok, mindenki ellene esküdött össze, és az élete már nem tud visszatérni a normális kerékvágásba, legszívesebben láthatatlanná változna, vagy eltűnne a Föld színéről. Japánban ez nem csak képletesen történik meg, hanem egyre többen szívódnak fel, és hagyják maguk mögött mindenféle nyom nélkül korábbi életüket. 

Olyan nagy mértékeket öltött a jelenség a szigetországban, hogy már külön elnevezést kapott, johatsunak hívják. Nő a számuk azoknak, akik úgy döntenek, hogy bizony már csak egyetlen megoldás maradt: minden hidat felégetni maguk mögött, és új életet kezdeni valahol teljesen máshol.

A johatsujelenség

Ha belegondolunk a Japán kultúrába, nem nehéz kitalálni, mi vezérelhet embereket ilyen drasztikus lépésekre. Társadalmuk felépítése nem tolerálja azokat, akik adósságot halmoztak fel, vagy elváltak házastársaiktól, hiszen kudarcot vallottak életükben, és nem szolgálják megfelelően a köz javát. Nem beszélve arról, hogy milyen szigorú elvárásokat támasztanak a munkavállalók irányába, akik javarészt egész életükben egyazon munkakört végeznek el. 2016 óta nőtt a túlórák száma, a japán cégek 20%-ánál a dolgozók havi 80 óra túlórát végeznek, lerövidítették a szabadságolás idejét is. Ezt bizony nem mindenki viseli el, pedig még a munkahelyváltásra is rossz szemmel néznek. 

GettyImages-166813948

A magas elvárások okozta, kilátástalan körülmények egyeseknek nem hagynak sok választást, ahelyett hogy szégyenben élnének, öngyilkosságot követnének el, ami vezető halálok a 22-44 éves korosztályban, vagy halálukig dolgoznának, amit Japánban karoshinak hívnak, ez a túldolgozás miatti elhalálozás, évente 200 -10 ezer embert érint, johatsuvá válnak. 

Hiroki Nakamori japán szociológus már évek óta tanulmányozza a különös jelenséget. A BBC-nek adott interjújában arról számol be, hogy a 60-as években kezdődött el ez a folyamat. Sokan rájöttek, hogy nemcsak saját boldogulásukat segíti, hanem a családjuk életét is megkönnyíti, nem kerülnek szégyenbe, ha johatsuvá válnak.

- Japánban könnyű felszívódni. A rendőrség nem keresi őket, hacsak nem követett el az illető gyilkosságot vagy valamilyen balesetet. A családok magánnyomozót fogadhatnak fel a rokon felkutatása érdekében. Vagy csak várnak, hogy egyszer újra előkerül. Ennyi - mondta Hiroki Nakamori.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A személyiségi jogok védelme nagyon fontos a japán társadalomban, és a johatsuk remekül el tudnak bújni. Amíg jó messzire költöznek attól a helytől, ahonnan menekültek, nem kell attól tartaniuk, hogy egy térfigyelő kamera felvételével lebuktatják őket, vagy figyelmet fordítanak a hatóság emberei arra, hogy hol melyik ATM-et használták pénzfelvételre. A családtagok sem kapnak hozzáférést ilyen jellegű adatokhoz.

- Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik visszaélnének a kapott információkkal, és rossz kezekbe is kerülhet. Fontos a törvény betartása. De hogy a saját gyereked után nem nyomozhatsz? - kérdezte elkeseredetten egy édesanya, akinek 22 éves gyereke lépett a johatsuk útjára. - A jelenlegi törvényszabályozás, a pénznélküliség nem hagy más választást nekem, mint hogy a fiam holttestét keressem az utcán… már csak ennyim maradt.

Egy férfi, régi nevén, amit már minden bizonnyal megváltoztatott, Norihiro egyik nap elvesztette jól fizető mérnöki állását. Túlságosan szégyellte magát ahhoz, hogy elmondja a családjának, így helyette egy eldugott helyre, Sanya kerületébe költözött, amit jóformán Tokió térképéről is leradíroztak. Még a taxisofőrök is messzire kerülik azt a negyedet. Oda kerülnek a név nélküli emberek, persze akár messzebbre is költözhetnek.

Cégek segítenek felszívódni

A johatsujelenség olyan nagyra nőtte ki magát Japánban, hogy már cégek alapultak arra, hogy segítsenek az embereknek felszívódni. Ők az „éjszakai költöztetők”, de számos elnevezés alatt működnek. Segítenek nekik szállást keresni egy titkos helyen, megtervezni a tökéletes eltűnésüket.

GettyImages-72541151

Az egyik ilyen éjszakai költöztető cég azt nyilatkozta TIME magazinnak, hogy az eltüntetés ára attól függ, mennyi vagyontárggyal szeretne az illető utazni, milyen messze akar bujkálni. 450-2600 dollár között mozog ennek az ára. Hogyha valaki a gyerekeit is magával vinné, vagy súlyos pénzügyi tartozások elől menekülne, akkor még többe kerülhet. Csak ez a cég évente 100-150 embernek segít felszívódni.

Azok, akik anyagi gondok miatt nem tudnak felkérni szakértőket, hogy egyengessék útjukat, különböző útmutatásokat nyerhetnek könyvekből, mint a Perfect Vanishing: Reset Your Life, magyarul A tökéletes eltűnés: kezdd újra az életed, vagy a The Complete Manual of Disappearance, magyarul Az eltűnés teljes kézikönyve.

Embertelen sors várt a japán vigasznőkre

A vigasznőket szexmunkára kényszerítették, és bántalmazták a vigaszállomásokon. Az 1930-as évektől kezdve több tízezer fiatal lány és nő lett a japán hadsereg szexrabszolgája.

Embertelen sors várt a japán vigasznőkre: több tízezer asszonyt tettek a hadsereg szexrabszolgájává a 20. században

A vigasznőket szexmunkára kényszerítették, és bántalmazták a vigaszállomásokon. Az 1930-as évektől kezdve több tízezer fiatal lány és nő lett a japán hadsereg szexrabszolgája.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük